A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

A GYERMEKEK ISKOLÁHOZKÖTÖTTSÉGE 3. Az ez év februárjában a parlament által megszavazott úgynevezett lex-llhliř egyenesen lehetetlenné teszi a kisebbségekhez tartozó gyermekek számára a magánúton való tanulást oly területeken, ahol nincs kisebbségi nyelvű iskola, s belekényszeríti a gyermekeket idegennyelvü iskolába. 4. Az uj polgári iskolai körzetek fölállításával a gyermekek iskoláztatása körzetekhez van kötve, s más körzetekbe csak kivételes engedéllyel vehetők föl. Amely körzetben tehát csak államnyelvü polgári iskola van, ott a magyar gyermekek az államnyelvü polgári iskolába vannak kényszerítve, ha a polgári iskolát akarják végezni. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a magyar többségű határmenti községek egész sorában, mint például Galántán, Dunaszerdahelyen, Párkányban, Szepsiben, Csapon, Tornaiján csak államnyelvü polgári iskolák vannak, amelyek most körzetiekké alakulnak, könnyen elképzelhetjük, hogy mit jelent ez a helyzet, ha még hozzávesszük, hogy ezen iskolák tanerői, igazgatói, tanfelügyelői többnyire lelkes csehszlovákok, akiknek legfőbb törekvése ezeknek az iskoláikat látogató magyar gyermekeknek a szlovákositása. A tanulás itt csak másodlagos, mert hiszen ezekkel a gyerekekkel a tanerők alig tudják magukat megértetni. 5. Amíg az állam korlátlanul állithat iskolákat, — a Slovenská Liga egymásután szer-