A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

A külfölddel való kulturális és iskolai kapcsolatokról szóló tétel az ezévihez viszonyítva 4 millió koronával 13.8 millió koronára van felemelve. Erre vonatkozólag azt olvassuk a pénzügyi előterjesztésben, hogy az iskolaügyi minisztérium fenntartja a kapcsolatot az összes államokkal és kimélyíti a baráti öszszeköttetéseket. Az iskolaügyi minisztérium programjába veszi az orosz és ukrán nyelv kultuszát, a külföldi csehszlovák kulturális intézmények támogatását. 1938-ban kimélyíti és szélesebb alapokra fekteti az orosz szovjettel való iskolai és kulturális kapcsolatokat. Megértjük, hogy egy államnak szüksége van külföldi kulturkapcsolatokra, azonban ez a felfogás ellentétben van másrészt a kormány azon törekvéseivel, amelyeknek célja, hogy az államban élő kisebbségeknek megakadályozza a határon tul élÖ fajtestvéreikkel való kulturális érintkezést Vonatkozik ez elsősorban mireánk, magyarokra, akiknek minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák, hogy Magyarország felé kiépítsék a kulturális kapcsolatokat. Amig tehát egyrészt idehaza gördítenek mindenféle akadályt kultuxánk ápolása elé, másrészt lehetetlenné teszik, hogy megismerjük a mai magyarországi tudományos és irodalmi életet. Azzal nem elégít ki bennünket a csehszlovák kormány, hogy Magyarországról beenged ide harmad-negyedrangu irókat. - 37 -