A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

akiket mi nem tekinthetünk a magyar faj és a magyar kultura reprezentánsainak még akkor sem, ha fogadásukra a csehszlovák szociáldemokrata párthoz tartozó miniszter jelenik meg. Megállapíthatjuk, hogy a kulturkapcsolatokat illetőleg olyan a viszony Csehszlovákia és Magyarország között, mintha hadiállapot lenne közöttük. Meg kell állapítani azt is, hogy ebben éppen csehszlovák részről mennek túlzásba és valóságos szellemi határzárat emelnek közénk és Magyarország közé. Ha Csehszlovákia valóban keresi a közeledést a Dunamedence államai között, akkor ezt tényekkel is igazolnia kell s tudnia kell, hogy Magyarországra nézve nem lehet közömbös az itt élő magyar kisebbség helyzete és kulturális szabadsága. A csehszlovák kormánykörök nagyon jól tudják, mire célzok. Bennünket el akarnak szakítani a magyar kultura gyökereitől s először talajtalanná, azután csehszlovákká tenni. Mindaz csak üres frázis, hogy nekünk itt szabad lehetőségünk van a magyar kultura ápolására. Ha van létjogosultsága egy csehszlovák-magyar kulturközeledésnek, százszor inkább jogosult a magyarság kulturális együttműködése az országhatárokra való tekintet nélkül. A magyarországi könyvtermékek cenzúrája, magyarországi színészek és hivatásos művészek itteni fellépésének megakadályozása, fiatal egyetemi hallgatók Magyaror- 38 -