A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)
a német nyelv kötelező tanításának a bevezetését, ilyen elektiv alapon, mert szükségesnek tartják, hogy gyermekeik a német nyelvet is elsajátítsák a középiskolában, amelyre itt Középeurópában nagyobb szükség van, mint a francia nyelvre. Amig a csehszlovák nyelvű iskolákban a német nyelv tanítására egyre több figyelmet fordítanak, addig a magyar gyermekeknek nem adják meg a lehetőséget, hogy a német nyelvet az iskolában sajátítsák el s nyelvtudásban egyenrangúak lehessenek a többségi nemzet fiaival. MAGYAR TANKÖNYVEKET! Azt olvassuk továbbá, hogy a középiskolákban bevezetik uj tantárgyként a nemzetgazdaságtant s a cseh és német iskolák számára már készülnek is a tankönyvek. A magyar tankönyvekről persze szó sincs. Itt kell megemlítenem a magyar tankönyvek ügyét is. Eltekintve attól, hogy a magyar tankönyvek egyike-másika igen gyatra, egyre nehezebbé válik a magyar középiskolai tankönyvek kiadása. Vannak tantárgyak, amelyek részére majdnem teljesen elfogytak a könyvek és a diákok csak jegyzetekből tanulnak s a magyar tankönyvek kiadására nem vállalkoznak a kiadók, mert nem fizeti ki magát. E tekintetben az iskolaügyi minisztériumnak kell gondoskodnia a kérdés megfelelő megoldásáról. Miután a szakiskolákban a növendékek száma emelkedő tendenciát mutat, uj szakiskolák létesültek ezidén, de csupa államnyelvüek. A mi egyetlen magyarnyelvű ke-