A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

süllyesztését és fokozatos megsemmisítését célozza. Itt nem az egyes kirívó esetek orvoslása szükséges. Itt egy alapjában beteg, egészségtelen, antidemokratikus, kisebbségellenes rendszer megváltoztatása szükséges. Ezek a viszonyok tarthatatlanok. Én is azt mondom, amit Masaryk mondott. A kisebbségi kérdés radikális megoldása nélkül nincs béke Európában. Nem is lehet. Mert egyetlen kisebbség sem hajlandó a maga megsemmisítését ölbetett kezekkel nézni. A kormány elismeri a hibákat. Tudja, mit vétett a kisebbségek ellen az elmúlt 19 év alatt. Az ő kötelessége a hibákat jóvátenni. A kisebbségek részéről ez a kormány csak akkor várhat közeledést, ha teljesiti mindazt és egyúttal intézményesen biztosítja is, amire a békeszerződésben kötelezte magát az államban élő kisebbségekkel szemben. Az uj költségvetés megemlékezik a nemzeti kisebbségekről, de nem konkrét számokban, hanem csak platonikus kijelentésekben. A költségvetéshez fűzött felvilágosítás a következő homályos és semmitmondó, tipikusan bürokratikus kijelentéssel végződik: ,,A kisebbségi politika irányelvei — amelyek a kormány elhatározására támaszkodnak s amelyek abból állanak, hogy a leghatásosabban támogatják anyagilag is a művelődést, — egyrészt a cseh nép szép tradícióját jelentik, másrészt az állami igaz- 31 -