Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Bevezetés
került. Minél hosszabb ideig lesz meg a nemzetiségi statisztikánk a mostani kipróbált alapon, ezt a folyamatot, az esetleges fluktuációk dacára, annál inkább meg lehet figyelni.« Mennyivel reálisabb, tudományosabb ez a magyarázat, mint V. dr. bizonyítási módszere, aki a magyar népszámlálás megbízhatatlanságának bizonyítására egyszerűen kiragad egy zemplénmegyei kis községet, Kisztét és ennek három egymás után következő népszámláláson adódott következetlen eredményeit hozza fel bizonyítékul. A következőképpen : Kisztén adódott 1890 : 353 szlovák 56 magyar 1900 : 28 » 390 » 1910: 268 » 77 » Ezzel az egy kis példával akarja lerántani az egész magyar népszámlálást. Nos, ilyen példákat mi is nem egyet felhozhatunk a cseh-szlovák népszámlálások anyagából. Éppen Kiszte szűkebb környékén, például Nagytoronya adatait : 1919 : 5 222 magyar 436 szlovák 1921 : 535 » 136 » 1930 : 207 » 493 » Vagy Kassa környékén : Semse 1919: 78 m. 308 szl. Hatkóc 1919 : 28 m. 166 szl. 1921 : 230 » 158 » 1921 : 160 » 45 » 1930: 27 » 355 » 1930 : — » 232 » A nyugati részen például : Bátorfalu 1919 : 53 m. 242 szl. Gyürki 1919: 199 m. 73 szl. 1921 : 136 » 125 » 1921 : 112 » 174 » 1930 : 23 » 278 » 1930: 250 » 80 » Látjuk e néhány példából, hogy nem kell a »vétkes« magyar népszámlálás ahhoz, hogy hasonló következetlen adatok adódjanak. A szóbanforgó területrészeken a domináló elem a magyar és itt a cseh-szlovák népszámlálási eredmények sem maradhattak mentesek a magyar népszámlálások sorozatában előforduló, hullámzást mutató adatoktól. Jellemző esetet mondhatok el e tekintetben saját prakszisomból. A beregszászi járásban van Mezőhomok községe, mely magyar, túlnyomólag református etnikumban görögkatolikus szigetet képez és a régebbi megbízható források (1773 évi Lexicon, Fényes, Czoernig) szerint rutén eredetű. A magyar népszámlálásokon úgyszólván végig színmagyarnak van kimutatva, de közben egyszer, 1890-ben a ruténség egy alkalomra ismét 53%-nyi arányerőben jelentkezett viszont. 1921-ben az itteni első cseh-szlovák népszámláláson (1919-ben t. i. Kárpátalján nem volt számlálás) a 5 Meg kell említeni, hogy az 1919. évi népszámlálást még nem a cseh-szlovák nemzetiségmegállapító módszer szerint hajtották végre. Kiadványának előszava azonban express) s verbis mondja, hogy e népszámlálást Szlovákia nemzetiségi viszonyainak megállapítása céljából is tartották. 9
