Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

A határvonal további szakaszai

és 17 % cseh-szlovák nemzetiségű lakos adódott s csak 1930-ban növelték fel az e számláláson megszokott módon a cseh-szlovákok arányát 40%-ra. Magyar többsége még így is megmaradt (51 % m. ; 1938-ban 91 % m.) Rozsnyó és a másik három nyelvhatármenti magyar város Léva, Losonc és Rimaszombat szlovák részről való vindikációjának nemzetiségi alapja nincsen ; ugyanilyen joggal lehetne gazdasági szempontok hangoztatásával magyar oldalról minden város felett néhány szlovák községet követelni. Csakhogy a határvonal megvonása a néprajzi szempont alapján történt. Keleti szakasz. A Kassa vidékével áttekintett zempléni határszakasztól kelet felé továbbfutó magyar-szlovák határszakasz (Abara községétől Bajánházáig) már csak rövid terjedelmű. Bajánházán túl már olyan területen halad tovább a magyar nyelvhatár, mely Cseh-Szlovákia idején sem tartozott a szlovák tartományhoz, hanem Kárpátaljához. Az országhatár itt pontosan választja el a két etnikumot és V. dr. is csak egyetlen magyar községet, Bajánhdzát vitatja tévesen szlováknak. Jellemző esetről lévén szó, ideiktatjuk a község teljes adatsorát, megjegyezvén, hogy lakossága körében közben sem lakoscserélődés, sem telepítés nem történt. Lexicon magyar Korabinsky magyar Fényes magyar-rutén Czoernig magyar-rutén Šembera y

2 szlovák 1880 83% m.-15% szl. 1890 99% »> - 1% » 1900 92% » - 8% » 1910 93% » - 7% » 1919 76% »-19% » 1921 98% » - 0% » 1930 37% »-56% » 1938 97% » - 3% » Az 1930. évi számlálás nemzetiség-megállapitó módszere alighanem Šembera egyébként sehol meg nem erősített becsléséből indult ki. Azt hisszük, ez az adatsor befejezésül kellőképpen világítja meg a kérdést, miért nem egyezhet sokhelyütt egy a teljes rendelkezésre álló adatanyag figyelembevétele alapján megvont magyar-szlovák etnikai választóvonal az 1930. évi cseh-szlovák kimutatások alapján elgondolt vonallal. 59