Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Szobránc környéke
SZOBRÁNC KÖRNYÉKE A Szobránc-vidéki szlovákság kérdése egészen más beszámítás alá esik. Az Ungvártól a kárpátgerincig húzódó határszakasz ügye nem a magyar-szlovák, hanem a rutén-szlovák viszonylat kérdése és nemzetiségi szempontból is kizárólag ezen az alapon lehet mérlegelni. A Szobránc-vidéki szlcvák falvak nem a magyar etnikumtól való elválaszthatatlanságuk miatt kerültek vissza Magyarországhoz, mint az előző fejezetekben tárgyalt falvak, hanem ezek a kárpátaljai rutén és a szlovák etnikumokat elkülönítő politikai határ megvonása által kerültek ide. A magyar és szlovák etnikumok között való határmegvonás alapján kívülmaradó magyar és szlovák részek összehasonlításánál ezeket számbavenni tehát helytelen, ezeknek ellentételei a Szlovákiában maradt rutén községek. A cseh-szlovák köztársaság húszéves létezése folyamán végig közismerten tudott dolog volt a rutén-szlovák határkérdés elintézetlensége. Politikai választóvonal a két etnikum között azelőtt sohasem létezett és a kényes kérdés megoldását a cseh állam irányítói állandóan halogatták. A Cseh-Szlovákiát életrekeltő szerződések az Ung folyó vonalát állapították meg demarkációként, ez azonban még tartományi határnak sem felelt meg. Néprajzi, mint közlekedési és más különböző szempontokból annyira tarthatatlannak bizonyult, hogy hamarosan megváltoztatták és újabb ideiglenes közigazgatási határt vontak meg a két tartomány között. 13 1 Az új választóvonal nyugatabbra tolódott, de távolról sem kapcsolta Kárpátaljához a vele szomszédos összes rutén községeket, melyek a Kárpátok alatti völgyvégekben egészen, a Tátráig érnek el. A földrajzi fekvés következtében Ungvár felé gravitáló községek egy része e vonaleltolás alkalmával Kárpátaljához került, de a többit a szlovákok ellenkezése miatt már nem kapcsolhatták ide. A szlovákok tudatában voltak ugyanis a csehekkel szemben való gyenge egyensúlyi helyzetüknek és tudták azt is, hogy Kárpátalját a cseh befolyási területhez kell számítaniok, ezért talpalatnyi további területet sem voltak hajlandók át13 1 Ez alkalommal 32 a demarkáció szerint a szlovák tartományhoz tartozott községet kapcsoltak közigazgatásilag Kárpátaljához, hármat pedig viszont ; a változtatás tehát jelentős területre terjedt ki. L. Štatistický Lexikon Obcí III. Slovensko 1927. 128. és 156. o. 60
