Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Kassa és környéke
voltak ; 9 5 a cseh-szlovák számlálások az általános kétnyelvűség miatt aránylag alacsonyhányadú magyarságot mutattak ki bennük, 1938-ban mind a négy szlovákmagyar jellegű volt. Csörgő és Mészpest szlovák-rutén eredetű községek, 9 6 melyek nyelvszigeti helyzetükben tökéletesen kétnyelvűekké lettek. Népszámlálási eredményeik 9 7 egybevetése alapján ma szlovák-magyaroknak tekintendők. E községcsoporthoz számíthatjuk még Kiskázmér községet. Ez Czoernigig szlovák, Pesty és Šembera szerint szlovák többségű. Állandó magyar kisebbségi csoport kialakulását látszik igazolni az a körülmény is, hogy református kisebbsége az 1828. évi (Nagy Lajos) 15%-ról a népszámlálások időszakáig átlag 20%-ra erősödött. A magyar számlálások kimutatják ezt a kisebbséget, de a cseh-szlovák számlálások nem, mert kétnyelvűsége miatt szlováknak vették. Végül a területrész három fennmaradó községe : Nagykázmér, Kásó és Céke szlovák. Nagykázmér a szlovák határ mentén Biste és Alsómihályi közé ékelődik, Kásó és Céke szigetet alkotnak a vegyes helységek között. V. dr. folytonosnak jelzett itteni szlovák lánca tehát három helyen szakad meg : nyugati végén Bistével, közepén Nagytoronya, Legenye és Alsómihályi által, ettől keletre pedig Garany útján. A magyar etnikum mindhárom ponton eléri az országhatárt, 9 8 9 5 Gercsely és Magyarsas kétszer, Kiszte és Bodzásújlak egyszer. 9 6 Csörgő újabb telepítés, Szirmay idején puszta volt. Csörgő: Fény. — szl., Czoer. — szl. r., Šem. — szl. ; Mészpest : Lex. és Kor. — szl.. Fény. — r. m., Czoer. — szl. m. r., Pes. — m., Šem. — % szl. 9 7 Csörgő 28-37-74-81-21-4-5-48% m. ; Mészpest 77-84-62-77-15-20-22-48% m. 9 8 A határ itt szeli az átmeneti községek sávját és rajta túl is vannak hasonló vegyes községek. Túlesett Hardicsa relatív magyar többségű község, Kolbásának, Lasztócnak és Kazsónak adatsora vegyes voltukat bizonyítja. Szilvásújfalu és Kalsa a mult század elején magyar falvak voltak stb. 45
