Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

A határvonal további szakaszai

i A HATÁRVONAL TOVÁBBI SZAKASZAI V. dr. beosztásának megfelelően megtárgyaltuk az eddigiekben a magyarszlovák nyelvhatár azon két aránylag rövid szakaszát, hol a két nemzetiség választóvonala nem egyenesvonalú és éles. Most tekintsük végig a határvonal további szakaszait. V. dr. megfelelő fejezetében nem alkalmazkodik a földrajzi sorrendhez, hanem rendszer nélkül veszi sorra azokat az állítólagos pontokat, ahol a szlovákság megrövidült volna. Mi ezzel szemben az áttekinthetőség kedvéért nyugat-keleti irányt követve, végigvesszük a teljes hátralévő határvonalat három szakaszban. Első lesz a Magyarország és Szlovákia közötti közös határ Pozsony alatti kiindulópontja és a nagysurányi szlovák félsziget közötti része, második a nagysurányi félsziget tájéka és a Kassa körüli vegyes vidék közötti hosszú vonalszakasz, harmadik a Kassától keletre eső területrész és a kárpátaljai rutén terület közti határszakasz. Nyugati szakasz. A nyugati szakaszon (Szemet és Tardoskedd között) csupán két ponton szeli az országhatár akként a néprajzi vonalat, hogy két-két a szlovák etnikummal összefüggő szlovák községet hágy a magyar oldalon, de hasonlóképpen két helyen vág le magyar helységeket — illetve helységet — is a szlovák oldalra." Egyébként az országhatár a nyelvhatáron fut. Szenctől keletre eső Királyfa és Papkörmösd szlovák községek annyira élesen ékelődnek be a magyar nyelvterületbe, hogy szinte szigetszámba mennek. Kataszteri területük a Szlovákiában maradt szlovák Pusztafödémeshez tartozó néhány major területe útján érintkezik csak a szlovák etnikummal. (Maguk e majorok is már beugró részt alkotnak, melyet két oldalról 9

9 A Csallóköz felső csücskében Vereknyét, Szunyogdit és Pozsonypüspökit, mety községek a szintén túlra esett nemrég még önálló községet alkotó magyar Hideghét-puszta útján érintkeznek a magyar etnikummal és Szene felett Magyargurabot, mely községet minden adata magyar többségűnek mond. Csak Šembera ítélte szlováknak és 1921-től mutatnak benne a cseh-szlovák számlálások szlovák többséget. — A határkiigazítás alkalmával magyar részről átengedett Cseklészen is van jelentős magyar kisebbség. 46