Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Kassa és környéke
jelleg szerint négy csoportra oszlik. Az első csoportba tartoznak azok a községek, melyeket adataik, a cseh-szlovák számlálásokat kivéve, mindig magyaroknak vagy magyar többségűeknek mutatnak. Ide három község tartozik : Biste, Alsómihályi és Legenye. 9 2 Lex. Szir. 9 3 Fény. Czoer. Pes. Šem. Magy. népsz. Cs-sz. npsz. 1938 Biste m. — m.r. m. r. m. % szl. 53-84-87-79 38-20-27 75% m. Alsómihályi m. m. m. r. m. r. m. 2/ 3 szl. 70-89-99-98 33-39-12 61% m. Legenye.... m. m. m. szl. m. szl. r. m. 1/ 3 szl. 86-94-79-92 39-39-19 72% m. A második csoport két községből áll, ezek úgyszólván végig, szinte pontosan váltakozva, hol magyar, hol szlovák többségüekként szerepelnek. Lex. Szir. Fény. Czoer. Pes. šem. Népszámlálás 1880 — 1938 1 , ^n/ 1 45-99-40-78-34-79-29-65% m. toronya m. m. m. r. szl. r. m. szl. 26% szl. ^ ^ ' ~ľ * J , ' 55- 0-53-22-66-20-69-35% szl. Garany.... m. - m. szl. m. r. m. szl. r. */ 4 szl. 45-59-48-91-14-30-27-47% m / 4 52-38-49- 9-85-68-70-53% szl. A két községet tökéletesen felesnek lehet minősíteni, de kezdő adataik mégis inkább a magyarság javára billentik mérlegüket. Nagytoronyánál megfigyelhető, hogy ha a magyarok vannak kisebbségben, mindig erősebb arányerőt mutatnak, mint hasonló alkalmakkor a szlovákok. Garanyban északi beékelt fekvése folytán erősebb volt a cseh-szlovák évek szlovákosító hatása s ez meglátszik legújabb adatain. A harmadik csoportot szlovák-magyar jellegű községek alkotják, amelyek emellett jobbára kétnyelvű községek. Gercsely, Kiszte, Magyarsas és Bodzásújlak azért kétnyelvűek, mert lakosságuk nemzetiségileg vegyes származású. Csörgő és Mészpest pedig fekvésüknél fogva azok. Gercsely, Kiszte, Magyarsas és Bodzásújlak a régebbi forrásokban mint magyar többségű helységek szerepelnek, ami annyit mindenesetre mutat, hogy kétnyelvűségük régi keletű. Vallásfelekezeti elosztódásuk t. i. nagyjában változatlan 9 4 és ez a körülmény inkább folytonos kétnyelvűségük, mint nemzetiségi áthasonlásuk mellett szól. Gercsely és Bodzásújlak a Lexiconban magyarok (Kiszte és Magyarsas nem szerepelnek benne), Szirmaynál a négy község magyar-szláv, Fényesnél Gercselyen és Magyarsason a magyarok, Kisztén a rutének vannak első helyen említve, Bodzásújlak pedig rutén-szlovákmagyar, Czoernig térképén Kiszte szlovák, a másik három szlovák-magyar, Pesty Gercselyről és Bodzásújlakról egyenesen megmondja, hogy kétnyelvűek, Kisztén 20% magyart mond ; végül Šemberánál Magyarsas kb. felerészben, Gercsely 3/ 4 részben, Kiszte 79%-ban szlovák, Bodzásújlak pedig szlovák. Ezek az adatok biztosan igazolják a négy község régtől való kétnyelvűségét és erről tanúskodnak népszámlálási adatláncolataik is. A magyar számlálásokon közben magyar többségűek is 9 2 Egyetlen kivétel, hogy Šembera Alsómihályit kétharmad részben szlováknak tartja. 9 3 Szirmay Antal : Notitia topographica, politica inclyti comitatus Zempléniensis. Buda, 1803. A szerző megyebeli nemesi tisztviselő volt, munkája általános bizalomnak örvend. 9 4 1828 (Nagy Lajos) és a népszámlálási kimutatások között (Gercsely kivételével, hol a reformátusok visszaestek). 44
