Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

Bevezetés

BEVEZETÉS V. dr. könyvének bevezető fejezetét annak megállapításával kezdi, hogy a magyar-szlovák határ megvonásakor a szlovákság megrövidült. Azt állítja, hogy a határ nemcsak, hogy nem fut pontosan a két nemzetiséget elválasztó nyelvhatáron, hanem ezen túlmenően több zárt szlovák területrészt is leszakít a szlovák tömbről. Belátja ugyan, hogy a Dunamedencében nehéz lenne a nemzetiségeket tökéletes pontossággal elválasztani egymástól, igazságos választóvonalakat tehát e területen csak úgy lehet megvonni, hogy a határokon kívülmaradó nemzetiségrészek számerőben lehetőségszerint egyensúlyba kerüljenek. Szerinte a magyarszlovák határ eldöntésekor ez nem történt meg és a magyarok lényegesen jobban jártak a szlovákság terhére. E tekintetben természetesen mindenkit érdekel az, hogy V. dr. egyoldalú állításait minő adatokkal és micsoda módszer alkalmazása útján igyekszik megokolni. Általánosságban — majd azután részletesen is kívánunk foglalkozni a könyv egyes fejezeteivel, valamint a felsorolt területrészekkel. Legelőször is rá kell mutatnunk arra, hogy miként egy nyelvhatárnak vannak olyan kacskaringós, vagy szakadozott szakaszai, melyeken lehetetlenség egy országhatárt megvonni, ugyanúgy a kívülmaradó kisebbségeknek teljesen egyenlő számerőre való hozatala is megoldhatatlan lehet, sőt bizonyára minden esetben megoldhatatlan is a különféle körülmények fennforgása következtében. Ilyen adottsági körülmények következménye az is, hogy Magyarországon valóban több a szlovák, mint Szlovákiában a magyar. Az aránytalanság azonban távolról sem olyan természetű, amilyennek V. dr. igyekszik azt beállítani, sőt bátran állíthatjuk, hogy ha igaz is az, hogy a két kisebbség számbelileg nem pontosan fedi egymást, aránytalanságról nem lehet szó. A magyarországi szlovákságnak — vegyük mindjárt — olyan szigettelepülései vannak, amilyenek az ellenviszonylatban nem fordulnak elő. A nyelvhatártól óriási távolságra fekvő békési szlovák szigetnek például hiába keresnők ellentételét — valahol Zsolna mellett kellene egy hasonló számerejű magyar szigetnek feküdnie. Ha az ilyen szigeteket a nyelvhatár mentén kísérelnék meg 5