Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

A nagysurányi szlovák félsziget

Szenese — Kisbelleg — Barsfüss — Nagymánya — Szentmihályúr — Felsőszőllős — Komját. Ez a 14 községből álló községlánc magába foglalja a további 9 községet : Nyitramalomszeg, Egyháznagyszeg, Kiskeszi, Özdöge, Csornok, Gyarak szlovák községeket ; Valkházat és Alsószőllőst, mely két községben van magyar kisebbség és egy magyar községet : Kismányát. A félsziget — melynek tehát rövid szakaszon való érintkezése van csak az országhatáron a szlovák etnikummal — élesen öblösödik bele a magyar etnikumba a magyar nyelvi határvonal Tardoskedd és Nyitranagykér nagy magyar községei között. A 22 szlovák község között — a huszonharmadik (Kismánya) magyar sziget a félsziget területében — sok a kizárólagosan magyar elnevezésű (pl. Malom- és Egyháznagyszeg, Kisvárad, Födémes, Füss és a két Szőllős, stb.)

4

2, melyeknek szlovák elnevezési alakjuk csupán a magyar név szlovákos kiejtése (Fyš, Sileš, Meder, stb.)

4

3, és majdnem mindenikben jelentős számú magyar családnév található. E tekintetben azonban további részletekbe itt nem bocsátkozunk, mert ez más természetű tanulmány tárgyát kell hogy képezze és ez a félszigeti területrész ezidőszerint szlovák népiségi terület jellegével bír, a döntő magyar többséggel rendelkező Kismánya

4

4 és a református-magyar kisebbséggel rendelkező Alsószőllős és Valkház kivételével. Szentmihályúr nem is oly távoli múltjában szintén vannak magyar vonatkozások

4

5 és a 17. században morvákkal újratelepített (Pesty) Tótmegyeren is van egy kétnyelvű réteg, mely magát magyarnak érzi (1919 és 1921: 12 és 24%, 1938: 23%m.) és a cseh-szlovák éveK folyamán küzdelmet folytatott magyar iskoláért. A község kiágazó fekvése ezt teljesen indokolja. 22 szlovák község alkotja tehát igazság szerint a nagysurányi szlovák félszigetet, azt a területet, mely élesen kiszögellő alakja következtében nem volt elkülöníthető az övező magyar és magyar túlsúllyal rendelkező vegyes területrészektől. Ezzel a 22 községgel szemben 19 magyar község maradt a határon kívül Nyitra környékén. Közülük 12 alkotja a Nyitra feletti úgynevezett palóc félszigetet, mely pontosan ellenirányú éles kiszögellése a magyar nyelvterületnek ; a többi 7 község 3 magyar szigetet képez.

4

6 Ha a két kisebbségi községcsoportot még pontosabban akarjuk szembeállítani és a nagysurányvidéki szlovák félsziget tájékán előforduló 7 szlovák szigetet is számításba vesszük, akkor a mérleg a következőképpen alakul: félszigetek 22 — 12 helység; szigetek 11—7 helység. A mérleg tehát nem hajszálnyi pontosságú, de tekintettel arra, hogy az ilyen vegyes terület megosztása nem igazodhatik egyedül a néprajzi szemponthoz, hanem ebbe beleszólása van a földrajzi, a közlekedési és más szempontoknak is, nem mondható olyan kiáltóan igazságtalannak, vagy sérelmesnek. A nyelvhatár vonulata és a szemben4

2 Megyer és Keszi magyar törzsnevek. 4

3 Malom- és Egyháznagyszeg újabb szlovák nevei Mlynský- és Kostolný Sek cseh-szlovák gyártmányok. 4

4 Kismányát a Lexicon szlováknak mondja, de Petrov ezt kétes adatnak minősíti (Příspěvky . . . 36. o.) ; Fényestől 1938-ig mindig magyar. 4

5 L. Petrov : Příspěvky ... 65. o. 4

6 A félszigetet alkotják: Bábindái, Alsóbodok, Nyitrageszte, Pográny, Nyitragerencsér, Alsócsitár, Kolon, Ghymes, Barslédec, Zsére, Menyhe és Béd ; a három sziget : Vicsápapáti, Lajos és Nyitraegerszeg, továbbá : Berencs (-Nyitranagyfalu), Kiscétény és Nyitracsehi, végül Királyi. 24