Sziklay Ferenc: A világ ura

50%-kal nőtt a munkanélküliség. És mivel minden pénz a Qoldhand kezébe vándorol, itt egy gazdasági déroute fog beállani s odaát egy olyan depresszió lesz króni­kussá, hogy évtizedek alatt sem fogjuk tudni .kiheverni. Sem itt, sem odaát. Hát ezért. Kár ezen vitatkozni. Ti csak higyjetek az üstökösben, jogotok van hozzá. Meg­nézte az óráját. — Nekem mennem kell, estére találkám van Bécsben az egyetlen o.kos emberrel, akit a Gold­hand-palotában megismertem. Fórt is adok neked, Nik­kel, kezet rá, hogy egy sort sem írok ellened itt. A fel­fujt hólyag magától is kifakad előbb-utóbb. — Adieu! — Fizetett, elment, A váratlan fordulat egész más irányba terelte a vitát s az ujságszivacsok, akik mindig a lapokból szív­ják magukba az „önáló" véleményüket, egyelőre nem tudták, kinek a pártjára álljanak. Valami bizonytalanság lopózott a lelkükbe, röstellték megvallani, hogy titokban mégis hisznek az üstökös veszedelmében, de szégyeltek a babona fokára sülyedt hit ellen nyíltan védekezni is. Telkes egy külön asztalhoz hívta az izgalomtól még a szokottnál is sápadtabb Nikkelt s szó nélkül egy leve­let tett elébe. „Mélyen tisztelt Igazgató Ur! Nem háborgat­nám kérésemmel, ha a körülmények nem kénysze­rítenének rá. A világ megmentésére irányuló akcióm temérdek befektetést kíván. Minden kintlevősé­gemre szükségem van. Nagy sajnálatomra föl kell mondanom az önnek nyújtott kölcsönt s kérem, hogy az összeget 15 nap alatt bécsi bankházamnál befizetni szíveskedjék. Maradtam egyebekben teljes tisztelettel: Goldhand." — Nos, mit szólsz hozzá? — .kérdezte Telkes, mikor Nikkel elolvasta a levelet. —• Mit szóljak? Joga van hozzá, így szól a szerző­désiek. 64

Next

/
Thumbnails
Contents