Sziklay Ferenc: A világ ura

Qoldhand csak mosolygott cinikusan, mintha azt mondaná: „Ismerem az ilyen romantikus kitöréseket, az élet mégis csak élet!" —• Vagy nézze, ezt a pár oldal irást kell elégetnem ezen a lámpán s maga tönkrement ember, mert az egész vagyonát belefektette ebbe a kétes vállalkozásba. Én tudom betéve is, majd hasznát veszem a — poloskairtóknál. Fogta a papirost s a szabadon lobogó gázláng felé tartotta. — Ne... nem! Mindent megadok! — crditotta kétségbeesve Goldhand. — Jöjjön, jöjjön azonnal,— rettenetes ember! — Miért? — kérdezte hidegen Gáthy. — Miért volnék rettenetes ember? Elég szégyen nekem, hogy eladtam magam, halálomig gyűlölni fogom magam érte. Legalább arra legyen módom, hogy elfelejtsem néha ezt az öngyűlöletet! Még egyszer, utoljára látta Gáthy a parvenü dolgozószobáját. a titkár készpénzben leszámolt neki 10.000 dollárt, a többiről egy csekket kapott newyorki kifizetésre s köszönés nélkül otthagyta a fényes palotát. Goldhand vállat vont. Egy pillanat alatt kiszámította, hogy az invesztíciós veszteség behozására darabonként hány garassal kell emeínie a gázmaszka en gross árát s a legteljesebb hidegvérrel adta ki a további utasításokat a titkárának: —• Beharangozó cikk a világlapokba, hogy a Goldhand müvek fölfedezték a cyángáz elleni védekezés egyetlen biztos módját, a cyánszürős álarcot... Körsürgöny a gyártelepeknek, hogy minden szekcióból egy vegyész jöjjön azonnal ide... Az álarcok készítése napi három turnusban azonnal megindul... A nyersanyag beszerzést folytatni. A kísérleti telepről azonnal küldjenek föl három luxuskivitelii álarcot. Két férfi és egy női számot... Titkár ur, én egy pár napra elutazom, minden klappoljon, mire visszajövök, jelentést kérek. 45