Sziklay Ferenc: A világ ura

akad még más vegyész is a földön, aki ezt a problémát meg tudja oldani. De őszintén megvallva, az első perctől kezdve szimpatirozom önnel. Nem tudom, miért. Talán részvétet keltett bennem az életsorának elbeszélése s megsajnáltam. Én önön akarok segíteni, hogy eljusson az ígéret földjére, ahová vágyik, de ha ez a megoldási mód nem kvadrál az erkölcsi felfogásával, végelemzésben nekem oly mindegy, hogy ki lesz a munkatársam. Nos és nem izgatja önt maga a probléma, mint olyan? Nem vinné előbbre a megoldás a tudást? Gáthy iszonyú lelki viharzáson ment át a szóáradat alatt. Undor fojtogatta a torkát s mégis csodálnia kellett a szélhámosságnak ezt a neki elképzelhetetlen nagy stílusát. A remény, a nyomorúságos naplopásból való megváltás reménye küzködött benne a becsületességgel, az átkoplalt napok, hetek riasztgatták a kinyújtott kéz felé, mely szabadulást, emelkedést, munkát ígér. És a csattanója a dolognak az utolsó mondat volt. Izgatni kezdte a probléma. A gyilkos gáz megfékezése. Szinte lázba jött a gondolattól. —• Megcsinálom! —• szánta el magát hosszú töprengés után. —• Nna, ezt szeretem. — Kezét nyújtotta. —- Rendben vagyunk. —• Csengetett, a titkár jött be. — Kérem, titkár ur. A kerti pavillont berendezteti a mérnök úrnak. Mindent és mindenkit rendelkezésére bocsát, amit kíván. Valószínűleg hosszabb ideig vendégem lesz a mérnök úr s bármikor bejelentés nélkül rendelkezésére állok. Gáthy komolyan nekifogott a munkának a kerti pavillonban, mely a ,.Le petit Trianon"-nak volt szinte ikertestvére Ízlésben és müértékben. Az egyik szobát laboratóriumnak rendezte be s éjjel-nappal ott görnyedt, kísérletezett a lombikok, reagensek, Bunzen-lámpák s más titokzatos szerszámok, vegyszerek közt. Maga az ellenszer megtalálása nem volt nehéz, csak a káliumpermanganát szíírőszivaccsá való átalakítása volt a 40