Fábry Zoltán: A vádlott megszólal (A cseh és szlovák értelmiség címére)

„Wie ist es möglich, dass die slowakische Opposition, die den tschechoslowakischen Staat doch prinzipiell bejahte, bei der Durchsetzung ihrer Ziele Mittel anwendet, die nicht nur die aussenpolitische Situation ihres Staates schwer gefährden, sondern auch das innere Regime erschüttern. Der slowakische Nationalizmus ist heute nicht so sehr eine Gefahr wegen seiner zahlenmässigen Stärke, sondern weil zu den Erschütterungen, denen die ČSR von Seiten fremder Imperialismen ausgesetzt ist, nun eine hinzukommt, die von einem Teil des Staatsvolkes selber ausgeht. Es ist ganz klar, dass damit der antitschechoslowakischen Propaganda ein wirksames Argument in die Hand gegeben ist

... Der Hass dieser Autonomisté gegen die Tschechen ist so gross, dass sie die Slowakei lieber einem fremden Imperialismus ausliefern würden, als mit den Tschechen zusammen den gemeinsamen Staat aufzubauen..."* Es úgy is lőn. A robbantóerő mindenképpen a Hlinka-párt volt. Az 1939-es államrobbantás a németek és szlovákok közös bűne. Karmasinnak és Mach - Tisónak magyar politikus már nem statisztált! És utána és előtte sem a magyarok voltak azok, akik Szlovenszkón Masaryk-szobrokat döntöttek, és új utcákat kereszteltek. A „Česi von"-t és a „Zidia von"-t nem magyarok ordították és gyakorolták. Láttam részeg szlovákot a kocsmában, aki Masaryk képét akarta leütni a falról, és aki eléje ugrott, hogy ezt megakadályozza - magyar volt. Ha a Hlinka-párt nagyobb és országveszejtőbb bűnét nem írták az össz-szlovákság számlájára, akkor a jarossizmus sem lehet egyetemleges magyar bűn. A vádirat másképp tudja, és következetesen kitart állítása mellett, hogy a magyar kisebbség volt egyik oka a ČSR felbomlásának. 15