Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Peéry Rezső: Hétvége, magyar elődöknél

képviselik itt a könyvek, csupán a Magyar Hírmondó köteteit fedezzük fel a gyors szemle alatt az 1790-es évekből. De szép a Magyar Nábob, a tiszta és ökonomikus régi formában, mely jóval kevésbé avult el, mint apáink korának nagy díszkiadásai. A ház urai tán nem voltak könyvtárépítők és bibliofilek. Csak jó könyveket olvasott ki-ki a maga korában, görög, latin, angol, francia, német és magyar nyelven. Szórakoztató irodalmuk szolid és megbízható volt. A görög és latin klasszikusokkal, az enciklopédisták levelezéseivel, Voltaire-rel, Byronnal, Shelley-vel, Montaigne-nyel, Goethével, Dickensszel szórakoztak a Corpus Juris után. Nem voltak könyvmolyok, hanem gyakorlati emberek: tisztek, koncilláriusok, magas közigazgatási tisztviselők és birtokosok. Próbaként a Magyar Hírmondó tudósítását olvastuk a francia forradalmi háborü első éveiből. A francia tábornokok határszéli hadműveleteiről szól a tudósítás, hangja „a hadi környülállásokban „ gyanúsan nagyzoló, pökhendi és elbizakodott. A kolléga 1793-ból nem sejti, hogy „frantzia uraimék". akiket úton-útfélen elpáholunk, micsoda bajt és zavargást csinálnak majd, micsoda felfordulást, milyen szomorúan tündöklő és tragikusan szédületes karriert. Ismerős hang ez, az aktualitás hangja, a múló időé. A szobák, a boltívek, a falak, a könyvek s a régi magyarok borús és állhatatos tekintete a más hang, a másik világ. Az építőké és megtartóké. És őket igazolják a századok. 1942 26