Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Szvatkó Pál: Szlovenszkói városok

elmossa az alakuló egységes forma, de a régi fejlődés jelei, amelyek közvetlenül a háború után ismét felszínre kerültek, erős szirtként kikimeredeznek a szláv óceánból. Mélyen Szlovenszkó szívében, forgalomtól, zajtól visszavonultan élik csendes életüket a bányavárosok: Körmöcbánya, Selmecbánya, s keletebbre Besztercebánya. Költők, festők, rajongók városai. A legszebb formák, amivel rendelkezünk: Körmöcöt a természet, Besztercebányát az architektúra, Selmecet a múlt tette felejthetetlenné. De a bányavárosok s a környékükön elszórt német, magyar telepek Prónáig vagy Telgártig ma passzív és eseménytelen, szinte elkínaiasodott életet élnek. Nem fejlődnek. Nem rázza őket egyetlen hatás sem, Bécs, Prága, Budapest, Pozsony nehezen férkőzik közelségükbe. Mozdulatlan kisvárosoklettek, kikapcsolódtak. Sorsuk nyugdíj sors, s így fog tartani, amíg fokozatosan nem veszik át új elemek a régiek helyét. Addig álmodozók lakják a festői zugokat, sokszor egyének és különcök, kollektív kapcsok nemigen fűzik a hegyek ölében szunnyadókat Európához. Hozzánk sem, nemigen tudunk róluk, csak egy-két művészükről hallunk néha. Elcsendesedett helyek, amelyek egyelőre nem szólnak be az új szlovenszkói életbe, legfeljebb emlékeik és környezetük szépsége az, ami megmarad. Ebben a tekintetben külön csoportot alkotnak a szlovenszköi városok között. Újabban egyedül Besztercebánya emelkedik ki a némaságból: ez a gyönyörű város ismét él és lüktet, s bizonyára egyike lesz Közép-Szlovenszkó iramot diktáló központjainak, ha az épülő transzverzális vasút közelebb hozza majd a kárpáti harántvölgyeket a nyugati és a keleti gócokhoz. Ha továbbhaladunk keletebbre és északabbra, s elhagyjuk Kassa csoportját, elénk tárul a ruszinszkói város panorámája: Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszöllős és a többiek. Csodálatos egyveleg ez a néhány központ, szinte levantei színességű paletta, ahol a keleti jelleg az építészetben, az öltözködésben és a szokásokban egyaránt megnyilvánul már. Vannak helyek, ahol tizenegy nemzetiség keveredik, nyelvek, ruhák, emberek bábele a város, és rengeteg hatás rázza át a szellemi életet. Lengyel és zsidó emlékek, nagyorosz és magyar alföldi szokások, s a legközelebbi elérhető nagyvárosnak: Budapestnek másolt magatartása uralkodik, gyenge urbanitás, gyenge helyi öntudat. Nomád életű polgárság keveredik itt a városba tóduló parasztsággal, s csak legújabban, az egyedül maradás után történt bizonyos ülepedés, és érik mikrokozmikus lét a ruszinszkói városban. A kezdetleges önállóság ma csaknem azonos még az önmagába bonyolódott zavarral, az önmagában forgó káosszal. Ruszinszkó a keleti, a levantei városok mintáját hozta a Csehszlovák Köztársaságba. 12