Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok
Cs. Szabó László: Kárpát kebelében
dunai dualizmus, mely a testvérnépek csontjáig rágott, Herder gondolata. Vannak géniuszok, akik idegen népeket nevelnek, idegen népeket szabadítanak meg a rossz közérzettől. Ilyen volt Herder, ki jénai tanítványain keresztül erősebben hatott a szláv diáikokra, mint élőszóval Goethére, ilyen Gobineau, akit honfitársai jó novellistának s kontár történésznek tartottak. Herder elméletét a béketűrő, demokratikus szlávokról Palacký dolgozta ki az össz-szlávság: a „Všeslávia" használatára, ő vetíti vissza a heroizált szláv múltba a német—cseh, magyar—cseh párharcot, melyből az északi szlávok a demokrácia és gondolatszabadság választott népeként emelkednek ki. A csehek csonka küldetéstudatát — amit a köznemesinek érzett magyar nemzetállam ellenében kezdettől fogva alaposan kihasználtak — fennmaradásában két veszély fenyegette. Egyfelől a Habsburg hűség, másfelől — éppen a Habsburg-ellenesek részéről — a pravoszláv messianizmus, a szent Oroszország látomása. E kettős veszélyből a Hohenwart-féle federációs kísérlet bukása után Masaryk Tamás mentette ki az ifjabb nemzedékeket, visszavezetvén őket a huszita demokrácia nyugat-európainak vallott eszméjéhez. Az ócsehek összbirodalmi gondolata s az újcsehek szlavofil rajongása a prágai egyetemi tanár angolszász színezetű huszitizmusával szemben hitelét vesztette, a nép visszatért a Palacký által vágott útra. Masaryk, Štefánik és Beneš végeredményben a szláv középosztályeszme örökösei, műveikben olyan történetbölcseletet vallanak, mely Herder hatása alatt — a közjogi szellemű magyar honorácior eszmével egyidejűleg — már a múlt század első felében kialakult. Štefánik és Beneš azonban Masaryk tanítványai, tehát a csehek erkölcsi létét egyedül a volt elnök befolyásolta igazán. Mikor Masaryk, népének nevelője Prágába került, alig tudott új környezetéhez szokni. Boldogtalan, kitaszított idegennek érezte magát. Szlovák honfitársai egyetlen várost ismertek: Bécset, és Brünn, ahol diákoskodott, egy bécsi kerülethez hasonlított. A fiatal tudós is Bécsben lakott, itt készítette doktori értekezését Platón halhatatlanságtanáról, itt írta morális hevületű könyvét az öngyilkosság ellen, melyet a német katolikusok szívesen fogadtak. Ifjúságában buzgó katolikus, sőt térítő, de a Civitas Dei édes álma később az elvilágiasodás útján is elkíséri, az ősz köztársasági elnök például még ragaszkodik fiatalkori kedves tervéhez, hogy az egyházatyák szemelvényeit az iskolákban olvastassa. Felesége amerikai puritánokba oltott hugenotta, s a szerelmes tudós készséggel befogadja a világi erkölcstannal áthevített protestáns hatást. Elvilágiasodik, de két világvallás emlékét viszi magával. Első munkái 107
