Neubauer Pál: A jóslat
Első könyv- Marco Polo - II. fejezet: Hatszáz esztendő-egy nap
reltem, hogy utolsó szavainak valódi értelmét megmagyarázzam, felfogjam. Minden erőlködésem hiábavalónak bizonyult, nem értettem Marco Polo szavait. Nem értettem mélységes értelmüket, de amit mondott és ahogyan mondta, felkorbácsolta a lelkemet, éreztem a szavak súlyát, mintha terhet raktak volna vállamra. Emlékszem, hogy akkor furcsa dolgokat mondtam magamban: Lehet, hogy nem értem mesterem szavait, de érzem, hogy rettegéssel töltenek el, és azt is, hogy valami borzasztó csapás van készülőben, szörnyűbb az özönvíznél: apokalipszis, mellyel Isten az emberiséget sújtja... Semmi kétség, erről írt Marco Polo, ez volt szavai értelme, ez a jóslat! Eljövendő évszázadok homálya? Jól emlékeztem arra, hogy 1314-ről különös nyomatékkal beszélt, arról az évről, amelyben végrendeletét megírta. Azt mondta, hogy ettől az évtől számítódik a hatszáz esztendő, a tao, a szent világharmónia hatszáz esztendeje. Lábam alól kicsúszott a talaj, gondolatok tengerén hánykódtam, és nem láttam partot, nem tudtam, milyen irányba sodor a vihar, számokkal hadakoztam kétségbeesetten, reményvesztetten... Vaksággal vert meg az Isten? Érzékeim és értelmem annyira eltompultak volna, hogy mit sem értettem abból, amit saját fülemmel hallottam? Hiszen kiválasztott ember voltam, szememmel láttam Marco Pólót, fülemmel hallottam, mit mond a Mester: hozzám beszélt!... Rajtam kívül senkiben sem bízott, senkihez sem szólt... A hetven oldalt, „A hiányzó fejezet-"et a maga teljességében saját kezűleg én írtam le, senki sem tudott róla, rajtam kívül senki... A hiányzó fejezet az egész világnak hiányozni fog, csak nekem nem, és mégis én vagyok az, aki nem érti meg, mit jelent, mit mondott vele Marco Polo... Nem tudom, mi a titok. Mi volt ez? Mi volt ez a történet, amely a fehér majmok országáról szól?... A fehér majomnak, melyet uram Velencébe hozott, fehér szőrzetén kívül más, különös ismertetőjegye, különös jellegzetessége nem volt. Ez a fehér majom megszökött. Akkor szökött meg, amikor Marco Polo művét befejezte. Ennek ellenére csapongó fantázia sem láthatott benne természetfölötti lényt, és egy eljöven54