Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
gyar hagy minket békén, akit megtanítunk arra, hogy milyen következményekkel jár ellopni tőlünk azt, ami a miénk... Csak most kezdődik a Köztársaság megtisztítása a németektől, magyaroktól, árulóktól." 8 4 Az elképzelés realitása indokolt volt, mert föltételezte a duklai hadmüveletek sikereit, és ezzel párhuzamosan a Szlovák nemzeti fölkelés győzelmét. A felszabadító hadsereg mozgása északról haladt volna dél felé, és a frontzónában nem lett volna nehéz a magyar nemzetiségű lakosság százezreit „menekülésre" kényszeríteni olyan formában, mint az Lengyelországban lezajlott. Az akkori, október 6-i katonai helyzetben potenciálisan érvényes volt a magyar kisebbséggel szemben az a taktika, amit Sztálin a Krímben nyíltan körülírt: „...a krími tárgyaláson Sztálin azt mondta, hogy az a dolog nem lesz tárgyalás anyaga, mert a németek Lengyelországból többségükben maguk is elmenekülnek, vagy el fognak menekülni, szóval az ügy rövid úton lesz elintézve." 8 5 Ami Lengyelországban a keletről nyugat felé mozgó frontok segítségével alkalmazható volt a nyolcmillió lengyelországi némettel szemben, ugyanaz Szlovákiában északról dél felé mozgó frontok esetében könnyen alkalmazható lett volna a félmilliós magyar kisebbséggel szemben. Mert nyilvánvaló és köztudott, hogy a polgári lakosság 90%-a passzív, nem exponálja magát semmiféle politikai irányban, válság idején - háborúban is - a helyén marad, nem érzi indokoltnak a menekülést; a második világháború utolsó hónapjaiban pedig a magyar lakosság Dél-Szlovákiában nem futhatott meg egy demokratikus forradalmat hozó hadsereg elől. Más a helyzet persze, ha a lakosság „rövid úton" való elintézés keretében hagyja el szülőföldjét. A „rövid úton" való elintézés lehetősége nemcsak 1944 őszén kísértett, elmaradása miatt Sámuel Cambel még 1972-ben is sajnálkozva bár, de diplomatikus burkoltsággal emlékezik meg: „Az egyesült szovjet-román hadsereg dél felől hatolt be csehszlovák területre, tehát Magyarországból és Szlovákia Magyarország által megszállt részei felől. Ellentétben például 80
