Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
a szepesi németekkel, akik túlnyomó többségükben nem várták meg a front megérkezését, hanem a visszavonuló német és magyar egységekkel nyugat felé költöztek Ausztriába és Németországba, a magyaroknak nem volt hová futni," 8 6 A duklai hadmüveletek sikertelensége és a szlovák nemzeti fölkelés szétzúzása után a magyar kisebbség helyzetében új fordulat keletkezett, befejezett tényektől katonai vonalon már nem lehetett sikert várni, ezért újból a diplomácia vette át a kezdeményezést. A londoni csehszlovák kormány 1944. november 23-án jegyzéket nyújtott át a három szövetséges nagyhatalomnak, amelyben a németek kitelepítésének jóváhagyása mellett ugyanezen eljárás jogosultságának elismerését sürgeti a magyar kisebbséggel szemben is: „A magyar kisebbség jelenléte a Csehszlovák Köztársaságban nem kevésbé veszedelmes probléma, mint a német kisebbség kérdése. A csehszlovák kormány fenntartja magának a jogot, hogy olyan módon járjon el, mint ebben a memorandumban kifejtette, a magyar kisebbség mindazon tagja ellen, akik ellenségesen viselkedtek a köztársasággal szemben." 8 7 A szövegezés értelmében az ellenségesen viselkedők száma néhány száz és néhány százezer között mozoghat. így értelmezik a memorandum szerkesztői is: „Meg kell jegyezni,-hogy annak eldöntése, ki maradhat a németek és a magyarok közül a köztársaságban, a csehszlovák kormány jogkörébe tartozott." 8 8 A csehszlovák kormány javasolta, hogy minden németet és magyart fosszanak meg állampolgárságától, ne csak a kompromittált személyeket és fasisztákat. 8 9 A memorandumot nem fogadták el, a magyar kérdés holtponton maradt. A katonai befejezett tények illúziói szertefoszlottak, abban amúgy is csak akkor lehetett volna bízni, ha a magyar katonai és politikai összeomlás akkor következik be, amikor északról erős szövetséges kötelékek nyomulnak előre dél felé, de sem a harci helyzet nem alakult kedvezően, sem az október elején várt teljes magyar kapituláció nem következett be. A diplomáciai sikertelenség után újabb kedvezőtlen körülmény volt a demokratikus magyar kormány megalakulása 1944 decemberében, amely az egyoldalú akció reményét végleg 81
