Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
tetését fogja jelenteni." 3 2 Hazai területen a helyzet felismerése tiltakozásokhoz vezetett, dr. Lodgman német képviselő a prágai parlamentben a német kisebbség önrendelkezési jogának elismerését követelte: „...ünnepélyesen kijelentem, hogy sohasem szűnünk meg nemzetünk önrendelkezési jogának érvényt szerezni." 3 3 (A magyar képviselők nevében ugyanilyen értelemben nyilatkozott Körmendy-Ékes Lajos.) A távolibb jövőbe látott Fr. W. Foerster: „A fegyverszünet után két német nemzeti képviselő jött hozzám Csehországból, és arra kért, hogy a nemzetek önrendelkezési joga alapján tegyek Párizsban erőfeszítéseket Csehország német területeinek a Birodalomhoz való csatolása érdekében. Ezt feleltem nekik: »Nyolc évszázadon keresztül a cseh nemzettel éltetek szoros kapcsolatban, ezért a ti küldetésiek a germán-szláv kulturális kapcsolat szolgálata. Az önrendelkezés elve csak történelmi küldetés szerint igazodhat.. .«" 3 4 A szudétanémetség reálisabban találta meg helyét a Köztársaságban, mint a magyar kisebbség, néhány év múlva megindult az állam kormányzásába való bekapcsolódásuk folyamata. A kívülálló svéd A. Karlgren szerint: „A németek kénytelenek voltak megállapítani, hogy az az állam, amit a csehszlovákok nélkülük rendeztek be, teljes egészében életképes... 1925 körül a német pártok egymás után adták föl a csehszlovák állam bojkottálásának politikáját, és kapcsolódtak be abba az irányzatba, amit aktivistának neveztek, azaz a csehszlovákokkal való együttműködésnek, mely az alkotmány keretei között védelmezte érdekeiket; elfogadták a kormányban felkínált helyeket. 1930-ban már minden nagyobb német párt aktivista volt." 3 5 A cseh-német együttműködést a gazdasági világválság borította fel; a gyárak leálltak, az ipar pangott, a csaknem egymillió csehszlovákiai munkanélkülinek több mint a fele német volt. 3 6 Nem csoda, ha Hitler uralomra jutása után a nagynémet propaganda termékeny talajra talált a Szudéta-vidéken, pedig még 1930 és 1934 között a forradalmi harc élgárdáját a német bányászok és munkások alkották, akiket a rendszer sortüzek61
