Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A fasizmus sodrában

beilleszthető a kassai kormányprogram VIII. fejezetének in­doklásába. A be nem avatott szemlélő tanácstalanul áll a levél tartalmá­val szemben, ezért a később tárgyalandó események anyagából előre kell bocsátani, hogy a magyar kérdés rendezésének elkép­zelését 1944 nyaráig még nem egyeztette egymással a hazai illegális Kommunista Párt és a Gottwald vezette moszkvai emigráció. 1944 nyarán a hazai kommunisták még nem tudták, hogy a moszkvai emigráció a magyar kérdést teljes kitolonco­lással kívánja megoldani, ezért küldtek „ünneprontó" leveleket a magyarok demokratikus magatartásáról Moszkvába. A történelmi valóság és a nacionalista igényeknek tett en­gedmények ellentmondása állandó kísérője a háború alatti magyar társadalom jellemzésének nemcsak kisebb tanulmá­nyokban, hanem sok igényes monográfiában is. Aki a magyar társadalom tagjaként látta a tényeket és az eseményeket, azt - függetlenül a központi fasizálódás fázisaitól - csak megdöb­bentheti, hogy pl. M. Vietor történész milyen lélektani rugók­kal indokolja a magyar társadalom magatartását a zsidók deportálása idején: „Végül is apatikusan és érzéstelenül nézték a csendőrök és az SS-emberek vérszomjas garázdálkodását. Az ostorral és deressel kikényszerített többszáz éves jobbágyi alá­zatosság, a hivatalos propaganda húszéves antiszemitizmusa, hungarizmusa és antibolsevizmusa a lakosság túlnyomó több­ségét elvakította; az uralkodó körök és kizsákmányolók széles rétegeit hisztériás, felelőtlen, kegyetlen, erkölcstelen és gyáva dühöngésbe kergette." 3 2 A hangulatkeltő kép alkalmas arra, hogy a tájékozatlanokat magyarellenes ellenszenvre, előítéletekre és megvetésre hangol­ja, pedig elég rámutatni arra, hogy Szlovákiában az SS jelenlé­te nélkül kizárólag hazai szervek hajtották végre a haláltábor­ba való egybegyűjtést, mégsem kísérelte meg a lakosság a zsidók kiszabadítását. Nem is tekinthető tudományos okfejtés­nek egy olyan kísérlet, mely az 1944-es magyar társadalmat hamis hátterek megrajzolásával szinte teljes egészében elbutí­tottnak és gyávának minősíti. 36

Next

/
Thumbnails
Contents