Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
ségek fölszámolásának a politikáját, mint a második és a harmadik fejezetben kimutattam. Pedig kár volt túlzásokba esni; mert a megnyilatkozásnak nyilván azért nem volt nemzetközi hatása, mivel nem hitte el senki. Gyöngyösi beszédére Jan Masaryk másnap, augusztus 15-én válaszolt az akkori nacionalista hírverés szellemében. Kiemelte a magyar kisebbség árulását, meg sem említve a szlovák Néppárt szerepét az állambomlasztásban. Mondott azonban Masaryk olyan ködös féligazságokat és valótlanságokat is, amikre a magyar delegációnak válaszolnia kellett volna, de ezt nem tette. Masaryk szerint: „Már jóval a háború előtt a magyar kisebbség vezetői szövetkeztek az áruló szudétanémet Henleinnel, és ami még rosszabb, Frankkal, a lidicei tömeggyilkossal... Miután Dél-Szlovákiát Németország és Olaszország piszkos módon odaítélte Magyarországnak, a magyarok ezt a területet igen gyorsan megszállták, és a szlovákok és csehek tízezreit űzték ki oly módon, ami teljesen megfelelt a tengely módszereinek. .. A kedves Surány kisvárosban a magyar katonaság tüzet nyitott a parasztokra éppen akkor, amikor a templomból kiléptek, csak azért, mert szlovákul énekeltek." 4 8 Masaryk szerint a magyar kisebbség vezetői szövetkeztek a lidicei tömeggyilkossal. Ez az észrevétel nyilván mély benyomást tett az akkori világra, pedig a magja is csak féligazság. Mert K. H. Frankkal, a csehszlovák Nemzetgyűlés képviselőjével tárgyalt ugyan Esterházy János, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke, de 1938. február végén, azok után, hogy Frank előzetesen sikerrel tárgyalt a Szlovák Néppárt akkori elnökével, Ondrej Hlinkával. Azt említeni sem kell, hogy a magyar kisebbség nemcsak a konzervatív nacionalista szervezet híveiből állt, hanem volt magyar baloldal is. Végül: 1939 márciusában Hitler bekebelezte a cseh tartományokat, így mikor K. H. Frank a cseh tarományok kormányzója lett 1942 májusában, Esterházy már több mint három éve más államnak - Tiso Szlovákiájának - a polgára volt. A szlovákiai magyar kisebbség összeboronálása a lidicei tömeggyilkossággal - akár a nacionalista párt vezetőinek régebbi személyi kapcsolatai 207
