Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Gőgh László: A CSEMADOK szervezeti életének fejlődése a megalakulástól napjainkig

A CSEMADOK szervezeti életének fejlődése a megalakulástól napjainkig Gőgh László A kezdeti nehézségek leküzdése után fokozatosan — és tegyük hozzá, elég gyorsan — rájött az első közgyűlésen megválasztott központi vezetőség, hogy a rendszeres, szilárd szervezeti élet a legfontosabb szubjektív feltétele a szervezet jó és eredményes munkájának. Az alakuló közgyűlésen résztvevők szervező munkát fejtettek ki lakóhelyükön, de rajtuk kívül még számos lelkes szervező járta a falvakat és buzdította a magyar dolgozókat, hogy lépjenek be a CSEMADOK helyi szervezetébe. Már az első lépéseknél észrevettük, hogy a vidéki csoportok megalakításánál különböző akadályok merültek fel. Ebben az időben küldöttségek, panaszlevelek sokaságával keresték fel a központi titkárságot. A panaszok egy része arra vonatkozott, hogy a helyi hatóságok részben tájékozatlanságból, részben más okokból akadályokat gördítettek a helyi csoportok alakuló közgyűlései elé. Ezeket az akadályokat felülről figyelmeztetéssel, felvilágosítással könnyen el lehetett hárítani. A nagyobb akadály az volt, amit a suttogó propaganda gördített a CSEMADOK helyi szervezeteinek megalakulása elé. Ezekből csak néhány példát szeretnék kiragadni. Az egyik ilyen híresztelés az volt, hogy akik a CSEMADOK-ba belépnek, nem kaphatják meg a csehszlovák állampolgárságot. A másik ilyen rémhír, hogy a CSEMADOK tagjai elvesztik nyugdíjra vagy más állami juttatásra való igényjogosultságukat. Sok hasonló, tudatlanságból vagy rosszindulatból fakadó hír keringett akkor a CSEMADOK-kal kapcsolatban. A helyi szervezetek alakulása azonban megkezdődött. Mindjárt az első hónapban, 1949 márciusában egy-egy helyi szervezet alakult, éspedig Érsekújvárott, Muzslán és Gerencséren. Az év végére összesen 63 helyi szervezet kezdte meg működését 3380 taggal. Érdemes megemlíteni, hogy a tagok 61 százalékát 30 éven aluliak alkották, és a nők közül 713-an léptek a CSEMADOK-ba. Az alapító tagok, a lelkes szervezők érdeme, hogy a CSEMADOK már megalakulása első éveiben sokrétű munkát végzett, és tevékenysége szorosan kapcsolódott az elvégzésre váró politikai, gazdasági és kulturális teendőkhöz. A CSEMADOK taggyűlései a magyar dolgozók fórumaivá váltak, itt hallottak a csehszlovákiai magyarok anyanyelvükön — a felszabadulás után szinte először — a szocialista építés feladatairól, a tervgazdálkodásról, a nagyüzemi gazdálkodásról, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyéről, a békeharcról és sok más időszerű kérdésről. Jó néhány CSEMADOK helyi szervezet tagsága lelkesen hozzáfogott az akkor még csak hetilapként megjelenő első magyar nyelvű újság az Új Szó előfizetőinek toborzásához, és néhány hét alatt 1439 előfizetőt szereztek. Lelkes és bizakodó hangulatban kerülhetett sor 1951 áprilisában a CSEMADOK II. országos közgyűlésének megtartására, amelyen már 147 helyi szervezetet képviseltek a küldöttek. A helyi szervezetek és a tagok szá89