Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Gőgh László: A CSEMADOK szervezeti életének fejlődése a megalakulástól napjainkig

A CSEMADOK első kultúrpolitikai iskolázásának résztvevői Budmericén 1951-ben mát a közgyűlés kevésnek tartotta, ezért a küldöttek határozatot fogadtak el, hogy a helyi szervezetek számát az év végéig 250-re és a taglétszámot 25 ezerre kell emelni. A központi vezetőségre hárult a feladat, hogy a helyi szervezetek alakításával párhuzamosan létrehozza Bratislavában a központi titkárságot, Kassán, Besztercebányán és Bratislavában a kerületi titkárságokat és fokozatosan a tíz-egynéhány járási titkárságot, valamint a választott szerveket. Ezekhez kádereket kellett keresni és nevelni, olyanokat, akik mentesek a burzsoá nacionalizmustól, sovinizmustól, vagyis akik teljes mértékben megértik és elfogadják a CSKP politikáját, részt vesznek a párthatározatok realizálásában. így került sor 1950-től a CSEMADOK-ban hathetes művelődéspolitikai tanfolyamok megindítására, amelyeken 1954-ig bezárólag kereken 100 személy ismerkedett meg a marxista—leninista eszmékkel és a művelődéspolitika alapvető kérdéseivel. A tanfolyamok pozitív eredményeket hoztak. A tanfolyamokon részt vevők közül a legtöbben a CSEMADOK hivatásos dolgozóiként kapcsolódtak be a kulturális népnevelő tevékenységbe. S így lehetővé vált, hogy a CSEMADOK szervezetten és a CSKP irányvonalának megfelelően, tervszerűen vegyen részt a szocialista társadalmi rend építésében. A hivatásos dolgozók bekapcsolódása folytán részben megvalósult a II. országos közgyűlésnek az a határozata, hogy a CSEMADOK-ot tömegszervezetté kell fejleszteni, mivel 1952-ig, a III. országos közgyűlésig a helyi szervezetek száma 380-ra, a tagság száma 34 985-re emelkedett. A tagság összetétele is javult, főleg ami a nők arányszámát illeti, ez az 1950-es 21 százalékhoz viszonyítva elérte a 27 százalékot. Ebben az időben a tagság összetétele a következőképpen alakult: munkás 52,6 %, kis- és középparaszt 22,3 %, kisiparos 2,2%, értelmiségi 10,6%, egyéb foglalkozású, főként háztartásbeli 12,3%. A tagság életkori megoszlását tekintve is jelentős változás mutatkozott, minthogy az idősebb korosztály körében megszűnt a bizalmatlanság, megértették, hogy a CSEMADOK esetében nem egy magyar nemzeti pártról van szó, hanem egy olyan nemzetiségi szervezetről, amelynek hivatása nemzeti kultúránk ápolása, az anyanyelven való művelődés és szórakozás lehetőségeinek biztosítása. A III. országos közgyűlés 90