Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
BALÁZS András majd a magyar hadseregben katona is volt. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben szerkesztösködött; az 56-os mo.-i népfelkelés illegális népszerűsítéséért bebörtönözték, és eltiltották a publikálástól. Az 1968-as reformmozgalom bukása után Izraelbe emigrált, s ott valószínűleg zsidó hitre tért, mert Endre öcscséhez Názáretből, majd Tel Avivból írt leveleiben az Áron nevet használta. 1971-től már nem adott hírt magáról. - Versei az Új Szóban, a Fáklyában, a Hétben és az Új Ifjúságban jelentek meg. 1956-ban Két asszonyt szeretek címmel verses kéziratot adott át a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének; a kötet kiadását jóváhagyták, de bebörtönzése után nem jelenhetett meg. Illegálisan terjesztett versei közül a Magyar zsoltár c. tűnt ki. BAKAI GÁBOR Wurczel Gábor BALÁZS ALFONZ -» Balázs Béla BALÁZS András (Érsekújvár, 1911. ápr. L): publicista, szavaló, szavalókórusok szervezője és vezetője. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Po.-ban végezte. A Sarló alapító és vezetőségi tagja volt. 1931-ben Balázs Béla közvetítésével a berlini kommunista iíjúmunkások kulturális és sportéletét tanulmányozta, s tapasztalatait a sarlósok és ifjúmunkások Vörös Barátságában hasznosította. Barta Lajossal együtt szerkesztette a Világ c. marxista szemlét. 1939 és 1944 között Érsekújvárban rendőri felügyelet alatt állt. 1945 után Bp.-re költözött, s nyugdíjazásáig jogászként dolgozott. M.: A sport és kultúra az iíjúmunkások életében. = A Sarló jegyében, 1932; A Sarló és a Vörös Barátság. = Ez volt a Sarló, Bp. 1975. Ír.: Jócsik Lajos: Drisa naplója, MiL 1930. dec.; Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló, ISZ 1988/6. T. L. BALÁZS Béla; Balázs Alfonz (Hárskút, 1931. jún. 5.): újságíró, publicista. A gimnáziumot Po.-ban (1953), a szociológiát (levelező tagozaton) Bp.-en (1971) végezte. 1953-tól az Új Szóban, 1981-től a Hétben dolgozott (az utób32 bi helyen főszerk.-helyettes is volt). Publicistaként főleg a Csemadokhoz kötődő népművelési kérdésekkel foglalkozott. Több ismeretterjesztő gyűjtemény társszerzője vagy összeállítója (Mielőtt elfelejtenénk, 1973; Együtt, egymásért, 1974). M.: Az Új Szó szerepe a csehszlovákiai magyar újságírásban, tan. = Közös hazában, Po. 1972; Életünk, tan., 1973. ír.: Csanda Sándor: Életünk, ISZ 1974/1. Cs. S. BALÁZS F. Attila (Marosvásárhely, 1954. jan. 15.): költő, szerkesztő. A ditrói gimnáziumban érettségizett (1973), majd 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Marosvásárhelyen bábszínészképző (1976), Bukarestben könyvtárostanfolyamot (1982) végzett. Egy ideig a marosvásárhelyi Bábszínház munkatársa, 1978-tól 1989-ig a csíkszeredai Megyei Könyvtár könyvtárosa, majd főkönyvtárosa volt. 1989-től Po.-ban él. A Nap (1990), majd a Szabad Újság (19911992) munkatársa, ill. a Madách Kiadó menedzsere (1993). 1994-ben létrehozta az ABART Kiadó Kft.-t, melynek igazgatója. 1999 és 2001 között a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke volt. - Verseit Romániában a Hét, az Igaz Szó, az Utunk stb. közölte. Szerepelt a Kimaradt szó (1979) és az Ötödik évszak (1980) és a Zsé arca (2004) c. antológiában, társszerzője a Tűzpiros szavak (1983) c. gyermekvers-antológiának. Főszerkesztője a Szlovákiai magyar ki kicsoda (2001) című életrajzgyűjteménynek. Társszerzős kötete (Görföl Jenővel): Arcképcsarnok - Szlovákiai magyar írók portréi (2004) címmel jelent meg. M. Maszkok, v., 1992; A macska leve, n., 1992; Meztelen lovagok, vál. és új versek, 2002; Szókeresztem. 50 év - 50 vers, Dsz. 2004. Ir.: Marosi Péter: Groteszkek és látomások. Utunk 1981. okt. 2.; Fónod Zoltán: Maszkok, ISZ 1993/5; Bodnár Gyula-Tóth László: Nyomkereső, Dsz. 1994; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., 2001; Ardamica Zorán: A macska leve, ISZ 1993/9; uő.: Meztelen lovagok, szerep, díszletek, ÚSZ 2002. szept. 12; uő.: egyétek (reflexiók, reakciók, különvélemények), 2004. F. Z.
