Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

FAZEKAS József Művészetéért) Polgári Társulást, valamint az e társulás által 200 l-ben alapított Limes Galéri­át Komáromban. M: Dúdor István, katalógus. Nógrádi Galéria, Lo­sonc 1989; Dúdor István - Kettős arc a világ, kata­lógus, Somorja 1998; Feszty Masa, katalógus, Ko­márom 2003; Középkori falképek Gömörben, ISZ 1977/4: Egy kiállítás képei. A szlovákiai magyar képzőművészeti kritikáról, ISZ 1978/10; A komá­romi görögkeleti templom stallumai, a Duna Menti Múzeum értesítője 2. Komárom 1982; A komáro­mi múzeum száz éve. A képzőművészeti gyűjte­mény, 1985; A (cseh)szlovákiai magyar képzőmű­vészet nyolc évtizede. = A (cseh)szlovákiai magyar művelődéstörténete III., 1918-1998, Bp. 1999. K. K. K. FARNBAUER Gábor (Komárom, 1957. máj. 6.); író, költő, fizikus. Komáromban érettségi­zett, diplomát a prágai Károly Egyetem Elekt­ronfizikai Karán szerzett (1982). Egyetemi ta­nulmányai után 1982 és 1989 között az SZTA kutatója, 1989 és 1991 között szabadúszó, majd a Kalligram Kiadó (1991) társalapítója (és névadója), s 1992 és 1998 között a Kallig­ram folyóirat műszaki szerkesztője. Azóta vál­lalkozóként a Kalligram számára számítógé­pes szolgáltatást végez. - Versei, versesszéi 1982 óta jelennek meg a Nőben, az ISZ-ben, később a Kalligramban. Az Iródia antológiájá­ban, a Próbaútban (1986) debütált. Két útkere­ső verskötete után Az ibolya illata (1992) c. müve jelentette költészetében az áttörést. A könyv - maga a szerző „gondolatregénynek" minősíti, mi inkább „hosszúversesszének" ne­veznénk - mo.-i recepciója rendkívül eleven volt. F. költészetében a jelentés hordozója nem egyszerűen a szó, hanem a szimbólummá absztrahált szó. A mű hősei valóban „gondola­tok", amelyek a szó-nyelv egyfajta furcsa ol­vasatát beszélik. S ez a sajátos, a hagyomá­nyos szó-nyelv és modern vizuális nyelv mel­lett talán leginkább szám-nyelvnek nevezhető roppant konstrukció a maga sejtelmes, áttetsző anyagával a Titok, a kimondhatatlan Világ­egyetem irányába mutat, benne a „senkivé" dekonstruált „én" a metafizikai „Mindenki", sőt „Minden" irányában mozdul el. F. Az ibo­lya illata megjelenése óta nem publikál, alko­tói tevékenységét azonban nem tagadta meg, gondolati naplóírással foglalkozik, s a „ho­gyan tovább" lehetőségeit keresi, a folytatást a „Minden" irányában. M.: A hiány szorításában, v., 1987; A magány il­lemtana, v., 1989; Az ibolya illata, v. és szövegek, 1992; Ako keby (Az ibolya illata szlovákul megírt részlete, változata a szerzőtől), Romboid, 1994/6. Ir.: Csanda Gábor: „A fantazma az a regény, amely vers". = Csipesszel a lángot. Tanulmányok a leg­újabb magyar irodalomról (szerk. Károlyi Csaba). Nappali Ház, 1994; Csehy Zoltán: Permanens szö­vegmozgás és kombinatorikus rend. = Disputák kö­zött. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlo­vákiai) magyar irodalomról. Összeállította és szer­kesztette: H. Nagy Péter. Dsz. 2004; Benyovszky Krisztián: Illatfelhők, Farnbauer Gábor Az ibolya illata című könyvéről, uo.; Beke Zsolt: IJroborosz és spirál, uo.; Vida Gergely: Én és az „ő" müve. Másság és a szubjektum kérdésköre Az ibolya illa­tában, uo. ,-r : L A. FAZEKAS József (Bodrogszentes, 1953. szept. 22.): szerkesztő, műfordító. Királyhelme­cen érettségizett (1973), a Komenský Egyetem BTK-n esztétika-magyar szakos tanári okle­velet szerzett (1978), 1984-ben doktorált. 1980-tól a Csemadok KB szakelőadója, 1986­tól a Madách Kiadó szerkesztője, 1988-tól ve­zető szerkesztője, 1989 dec.-ben és 1990 jan.­ban a Nap szerkesztője, 1990-től a Madách Ki­adó főszerkesztője volt. 1992-től a Kalligram Kiadó főszerkesztője, 1999-től a Fórum Inté­zet munkatársa, 1999-2003 között a Fórum Társadalomtudományi Szemle felelős szer­kesztője. Fordította és jegyzetekkel látta el Karel Kaplan Csehszlovákia igazi arca 1945­1948 (Po. 1993) c. müvét. M. Vagyunk és leszünk, tan. (szerk.), Po. 1993; A szabadság szomorúsága. Csehszlovákiai magyar el­beszélők 1980-1988, antol. (szerk. és utószó, Tóth Károllyal), 1990; Tomáš Garrigue Masaryk: De­mokrácia, nemzetiség. Gondolatok a kisebbségi kérdésről és az antiszemitizmusról, tan. (szerk.), 1991; Mesevarázs. Szlovákiai magyar írók meséi, antol. (szerk.), 1997; Pavol Dobšinský: A világhó­dító lovag. Szlovák népmesék, antol. (szerk.). 1997; Csodalámpás. Szlovákiai magyar költők gyermek­versei. antol. (szerk.), 1998: Ludvík Vaculík: Cseh álmoskönyv, r. (névmagyarázatok), 1998. F. Z. 107

Next

/
Thumbnails
Contents