Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
FECSÓ Pál FECSÓ Pál (Kassa, 1933. jan. 2. - Torna, 2004. jan. 3.): újságíró, költő. Iskoláit Tornán, Kassán, Budapesten és Komáromban végezte, itt érettségizett 1953-ban, a rozsnyói pedagógiai gimnáziumban tanítói oklevelet szerzett. 1955-től Tornagörgőn, 1958-tól Tornán tanított. 1978-tól nyugdíjazásáig (1993) az Új Szó kelet-szlovákiai szerkesztője volt. - A költészettel a komáromi gimnázium önképzőkörében kezdett foglalkozni. Első verse 1953-ban az Új Ifjúságban jelent meg. A Turczel Lajos szerkesztette Fiatal költők antológiája (1958) is közölte néhány versét. Ezt követően ritkán szólalt meg költőként. Önálló kötetére egy évtizedet kellett várnia, a vallomásszerü, élményrögzítő, a társadalmi eseményekre reflektáló lírát művelte. Jelentősége a kulturális, néprajzi, közművelődési publicisztikában bontakozott ki. Kultúraszervező, ismeretterjesztő, pedagógiai tevékenysége elismerése jeléül Torna község önkormányzata a település megalapításának 800. évfordulója alkalmából versei gyűjteményes kötetével tisztelgett munkássága és költői művészete előtt. M.: Nyugtalanság, v., 1969; Visszaszámlálás, v., 1998. Ir.: Fábry Zoltán: Res poetica, Öí 9., 1990; Tankó László: Nyugtalanság, Hét 1969/33; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (19451999) I., 2000. Sz. Z. FEDOR János -» Kovács Károly FEHÉR Ferenc; Kanóc András (Salgótarján, 1885. jún. 10. - Vác, 1952. ápr. 7.): újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szocdem pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémákkal. Az első vh. éveit az orosz és az olasz fronton szanitécként élte át. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Bp.-en részt vett a csehszl. kommunista szekció szervezésében, a Szlovák Tanácsköztársaságnak pedig a belügyi népbiztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után Mo.-on letartóztatták, és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Po.-ba jött, s itt újságíróként dolgozott a szocdem párt magyar nyelvű sajtójában; 1935 és 1938 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1938-1945-ben ismét Mo.on tartózkodott, nagyobbára illegalitásban. 1945 után jelentős pol. tisztségeket töltött be. A koncepciós perek idején őt is letartóztatták, s 1952-ben a váci fegyházban halt meg. Szépprózai és drámai műveket is írt. Éljen a háború c. regényében naplószerűen dolgozta fel háborús élményeit. Az esztétikailag, szerkezetileg igénytelen, de az antimilitarizmus szempontjából hatékony müvet dokumentumirodalmi alkotásnak minősítették a kritikusok. Ilyen jellegűek s színvonalúak elbeszélései és hangjátékai is. A Munkásújságban és a Csehszlovákiai Népszavában publikált tárcáit, glosszáit Kanóc András álnéven írta alá. M.: Éljen a háború, 1932. Ir.: Antal Sándor: Éljen a háború, R 1932. aug. 21.; Barta Lajos: ua., ÚSZ 1932/9-10; Szalatnai Rezső: ua., MÍ Í 932/5—6. T. L. FEHÉR Jenő (Fazekaszsaluzsány, 1885. okt. 15. - Budapest, 1944. márc. 22.): író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918-19-ben részt vett a mo.i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Po.-ba jött, több lap munkatársa s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Bp.-en élt, s rövid időre internálták. - Több szépirodalmi müve kéziratban maradt. Egyetlen megjelent regényét többen kíméletlenül bírálták, Fábry Zoltán, Földes Sándor és Kázmér Ernő viszont érdemén felül méltatták. M.: Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete, r., 1927. Ir.: Földes Sándor: Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete, R 1927. márc. 23.; Fábry Zoltán: A szív tintahalála, R 1927. jún. 4. = Öí 2. Cs. S. FEHÉR Kriszta (Vágsellye, 1979. febr. 23.): költő, író. 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar-kulturológia szakán diplomázott. Jelenleg az ELTE doktorandusza. 108
