Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Fábry Zoltán Emlékbizottság általa összeállított utolsó kötet, az életmű fejlődésvonalát felfedő szerkezetű Vigyázó szemmel (1971) posztumusz jelent meg. A más köteteiből kimaradt írások mellett ebben publikálta - a hűség utószavaként - a szellemi végrendeletének is tekinthető Nincs elveszett poszt c. esszéjét. A magyarüldözés éveiben írt naplója (Üresj ár at 1945-1948, Bp.-Po. 1991, kiad.: Repiszky Tamás), mely árnyalja életművét, hiányosan került elő a Simai-hagyatékból. - A mo.-i irodalmi élet 1960 után kezdett érdeklődni munkássága iránt. A cseh és szlovák irodalom szintén ekkor figyelt fel rá (Pravda myšlienky a mieru, szerk.: Milan Pišút, 1958; Naše vlast Evropa, szerk.: Petr Rákos, Prága 1967; Vox humana, szerk.: Rácz Olivér, Kassa 1974). A megbecsülés jele volt a Simon István összeállításában megjelent kötet, a Hazánk, Európa {

Bp. 1967) c. is. Összegyűjtött írásai (Fónod Zoltán szerkesztésében) 1980 és 2001 között 12 kötetben jelentek meg. - Munkásságával, erkölcsi tisztaságával meghatározó alakja volt a csehszlovákiai magyar irodalomnak és szellemiségnek. A „stószi mérték" az 1945 utáni évtizedekben erkölcsi magatartást és esztétikai értékekre fogékony kritikust egyaránt jelentett. - A rendszerváltás után Fábry mértékadó emberi bátorsága persze nem mindenki számára jelentette ugyanazt. És ez nem is volna baj! A baj ott kezdődött, amikor az „elegem van a szent tehenekből" indulata olyannyira elragadta az önjelölt „istállómestert", hogy ízléstelen támadást indított az „őrtorony, őr-remete", a „fáradhatatlan éberséggel strázsáló humanista, szellemi hadvezér, egy tolldárdás Napóleon" ellen (Hizsnyai Zoltán szavai ezek) az Irodalmi Szemle hasábjain. Vízilovak és más tetemállatok című pamfletjében (ISZ, 1991/7) lekezelő módon a „csak egy strázsamester volt" minősítéssel próbálta Fábry Zoltánnak még az emlékét is kisöpörni a köztudatból. Felette furcsa értelmezése volt ez az Ady-üzenetnek: „Őrzők, vigyázzatok a strázsán!" Nem illett ez a hányaveti lekezelés sem Fábryhoz, sem az iíjú , tehetséges költőhöz. Az utókor s vele együtt az irodalmi közvélemény is - akárcsak Illyés Gyula - a „szentszagúan hű európait" becsüli ma is Fábry Zoltánban. M.: Harmadvirágzás, 1963; Egy ember megszólal (vál., szerk., bev. Balogh Edgár), Bukarest 1973; Tanú és tanulság voltam, vallomások, műveiből (szerk., bev. Sándor László), Po.-Bp. 1977; Válogatott levelezése 1916- 1946 (szerk. Csanda Sándor és Varga Béla), uo. 1978; Összegyűjtött írásai 1-12. (szerk.: Fónod Zoltán), uo. 1980-2001.; Merre vagy, Európa? (vál., szerk. Kövesdi János, bev. Turczel Lajos), uo. 1991; Üresjárat 1945-1948, napló ajogfosztottság éveiből (bev. Tóth László), uo. 1991; A vádlott megszólal (utószó Fónod Zoltán), 1992. Ir.: Szegedi István: F. Z. korparancsa, Ny 1935; Kemény Gábor: F. Z.: Fegyver s vitéz ellen. Korunk 1937/12; Szalatnai Rezső: F. Z.: A gondolat igaza. Csillag 1955/8; Béládi Miklós: F. Z.: Palackposta, ItK 1962/1; Péter László: Vádirat a barbárság ellen. Európa elrablása. Ttáj 1966/6; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, K 1967; Kovács Győző: F. Z., Po.-Bp. 1971; F. Z. kortársai szemével (szerk. Duba Gyula és E. Fehér Pál, bev. Duba Gyula); Reguly Ernő: F. Z., bibi., Bp. 1980; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Fónod Zoltán: Megmozdult világban, monogr., Po.-Bp. 1987, átdolg. kiad.: Perben a történelemmel, uo. 1993; Turczel Lajos: Vázlat F. Z. kritikusi portréjához. = T. L.: írás és szolgálat, Po.-Bp. 1965; Batta György: Színek F. Z. portréjához, uo. 1990; Koncsol László: A cselekvő erkölcs. = K. L.: Nemzedékem útjain. Po.-Bp. 1988; Turczel Lajos: Régi és új türelmetlenségek, elfogultságok. Utóhang a Fábry-vitához, ISZ 1993/5-6; uő: F. Z. keresett igazságai és elzuhant reményei. = Visszatekintések.... Dsz. 1995.; Fónod Zoltán: Kit kell/lehet megtagadni? Megjegyzések Fábry Zoltán gyanússá vált utóéletéhez. = uő.: Szétszóródás után., tan., 1998. F. Z. Fábry Zoltán Emlékbizottság (1983): a Fábry Zoltán szellemi és irod. örökségének ápolására létrehozott tanácsadó szerv. Javaslatot tesz az 1987-ben létesített Fábry Zoltán-díj odaítélésére, melyről érdemben a Csemadok KB, ill. az OV Elnöksége dönt. 1999-ben módosították a Fábry-díj statútumát, s a díjazottak körét kiterjesztették a népművelőkre, népművészeti csoportokra is. - Az emlékbizottság feladata - az író végrendelete értelmében - a szellemi hagyaték közkinccsé tétele, a Fábry Zoltán Emlékház működtetése és az anyagi hagyaték hasznosítása. A bizottságot a Csemadok OV alelnöke vagy főtitkára irányítja. F. Z. 104