Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

FARKAS Gyula FAITH Fülöp (Nyitra, 1880. ? - Sachsen­hausen, koncentrációstábor, 1944. ?): író, lap­szerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitra vármegy e c. hetilapnak. - Irod. munkásságát Kiss József lapjában, A Hétben kezdte. Saját lapjába főleg művelődéstört, ér­tekezéseket írt, melyekből később könyveket állított össze. M.: Babérág és koldusbot, v., Nyitra 1939: Híres nyitraiak, tan., uo. 1940; A nevető Nyitra, tan., uo. 1940; Nyitra aranykönyve, tan. (Dallos Istvánnal és Mártonvölgyi Lászlóval), uo. 1940; Nyitrai fejfák, tan., uo. 1941. T. L. Fáklya: az 1919 és 1925 között létező szlová­kiai Magyar-Német Szociáldemokrata Párt kérészéletű hetilapja volt. 1922. máj. l-jétől szept. 30-ig 23 száma jelent meg Kassán Bo­rovszky Géza szerkesztésében. Tartósabb életű testvérlapja a po.-i Munkásújság volt. T. L. Fáklya: társad, és irod. riportlap. 1929-ben 5 száma jelent meg Po.-ban Fehér Jenő szer­kesztésében. Pletykaízü, szatirikus, egyes szerkesztőket (főként A Reggel vezető mun­katársait) élesen támadó cikkeket közölt. Cs. S. Fáklya (Pozsony, 1951. szept. - 1956. dec.): politikai és kulturális havilap. A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni ki­sebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai ma­gyar szellemiség gondjait, és közlési lehetősé­get biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet külön­böző területeit, riportjai az újjászületés min­dennapjaiba adtak bepillantást. Főszerk.: Sza­bó Béla (1951), Bátky László (1952), Bojsza Imre (1956). Ir.: Balázs Béla: Sajtónk és könyvkiadásunk. = B. B.: Életünk, tan., 1973. F. Z. Falu Útja, A —» Érsekújvári Újság FALU Tamás (Kiskunfélegyháza, 1881. nov. 10. - Ócsa, 1977. júl. 13.): író, költő. Mint közjegyző a húszas évek elején Szlovákiában élt, majd Mo.-ra költözött. Kicsinyesek (1926) címmel ő írta az első regényt, mely a Cseh­szlovákiához került magyarság sorsával fog­lalkozik. Mo.-on népszerű író lett. Ir.: Fábry Zoltán: Kicsinyesek, R 1926. jún. 12. = FÁRADT Mihály Jelen Mihály FARAGÓ Ödön (Dunaadony, 1876. júl. 21.­Budapest, 1958. júl. 28.): színházi szakíró, színigazgató. Pályájának első állomásai: Nyír­egyháza, Szeged, Budapest, Debrecen. 1913­tól Kassán volt színházigazgató. 1919 és 1926 között rendszeresen játszott társulatával kü­lönböző dél-szlovákiai városokban; együttese a legjobb korabeli vándortársulatok egyike volt. 1927-től Mo.-on működött. M.: A vidéki színészet újjáépítése, Kassa 1918: írá­sok és emlékek, Ungvár 1933; írásaim és emléke­im, Kassa 1942; A magyar színészet országútján, Bp. 1936. Ir.: Kováts Miklós: Magyar színjátszás és dráma­irodalom Csehszlovákiában 1918-1938, Po. 1974. Cs. S. FARAGÓ Sándor (Budapest, 1899. máj. 16. - Stockholm, 1957. ?): újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiá­ba; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgo­zott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt. A második vh. kitörése u­tán Svédországba emigrált, ahol - saját müve­iből is - filmforgatókönyveket írt, s egy ideig Ingmar Bergman rendező munkatársa volt. M.: (csak a Csehszlovákiában írottak) Kannibál próféta, r., Kassa 1924; Jószagú Kelemen császár, r„ uo. 1926. FARKAS Gyula (Dénesd, 1888. okt. 12. ­Somorja, 1936. máj. 16.): lapszerkesztő, poli­tikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára 105

Next

/
Thumbnails
Contents