Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
o OBENAU Tibor Ag Tibor O. BERTHA Mária -> Bertha Mária OCSOVAY Imre (Losonc, 1899. nov. 6. - ?): publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos tanügyi, módszertani, publicisztikai cikket közölt, s a Losonci Hírlapban is publikált. Munkaiskola (Prága 1929) c. könyvében az akkori elemi iskola tantárgyainak módszertani kérdéseivel foglalkozott. 1949 után újból tanított, elvégezte a Pedagógiai Főiskolát (1956), s az 50-es években főszerkesztője volt a losonci Indulásnak. Cs. S. Ojság, Az: humoros lap. 1920-ban egyetlen száma jelent meg Po.-ban, Rehberger Imre szerkesztésében. Az Ojság Irodalmi Társaság kiadásában. Alcímében „liberális és kozmetikai hetilapénak titulálta magát. T. L. O LEXO Anna, P.; Polák Imréné (Kenyhec, 1939. okt. 12.): szerkesztő, műfordító. A Komenský Egyetem BTK-án magyar-orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1968). 1968-197l-ben a Természet és Társadalom szerkesztője, 197l-l973-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének tanársegédje, 1973-tól a Szlovákiai Pedagógiai Könyvkiadó, 1976-tól 1992-ig a Madách Könyvkiadó szerkesztője volt. 1992-1996 között az ISZ nyelvi szerkesztőjeként dolgozott. 1995-től nyugdíjas. Ford.: German Tyitov: Kék bolygóm, 1976; Oralhan Bokejev: Á csikó, 1977; Eduard Petiška: Sötét égen csillagok, 1978; uő: Házassági kalauz, 1983; uő - Zdeněk Miler: Volt egyszer egy vakond, 1981; Eliška Horelová: Vándormadarak, 1980; Otakar Chaloupka: Tenger, varázsos tenger, 1982; Rusztam Ibragimbekov: Homokra épülő ház, 1982; Petr Hájek: Álomvilágban, 1984; Jakub Arbes: Newton agya, 1985; Karel Sabina: Élet a sírban, 1986; Zikmund Winter: Kampanus magister, 1988. K. T., M. J. ORBÁN Gábor (Kőszeg, 1883. jan. 1. - Pozsony, 1958. jan. 28.): nyelvész. A bp.-i egyetemen magyar-latin szakos oklevelet szerzett (1907). Privigyén, majd évtizedeken át po.-i gimnáziumokban tanított. 1950-től előadó volt a po.-i Pedagógiai Főiskolán, ill. a Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Az első köztársaság idején a CSMT1MT elnöki tisztségét töltötte be. - Szakterülete a finnugor és a magyar nyelvészet, a nyelvművelés és a szótárírás. Első önálló kiadványa, A finnugor nyelvek számnevei, e tárgykörben mindmáig az egyetlen monografikus feldolgozás. A magyar nyelv c. kötete nyelvünk múltjának és jelenének értékes összefoglalása. Nyelvművelő cikkei a napisajtóban jelentek meg, ill. rádióelőadásokként hangzottak el. Szótárírói működésének eredménye a Mendre-szóra Miklóssal közösen írt Uj szlovák-magyar és magyar-szlovák szótár. Bemutatott munkássága mellett az alkalmazott nyelvtudomány egy másik ágában, a tankönyvírásban bizonyult a legtermékenyebbnek: nyelvtanok, olvasókönyvek, segédkönyvek, latin szöveggyűjtemények, egyetemi jegyzetek hosszú sorát jelentette meg. M.: A magyar nemzeti énekmondás, Pri vigye 1906; A finnugor nyelvek számnevei, monogr., 1932; Új szlovák-magyar és magyar-szlovák szótár 1-2. (társszerző) 1933, 3. kiad. 1951; A magyar nyelv, Prága 1935; A magyar szókincs, 1953; Finn nyelvtan és olvasókönyv, 1954; A helyes magyarság irányelvei, 1956; Bevezetés a nyelvtudományba, 1956. 315
