Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
ORBÁN Janka, S. Ford.: Comenius: Gentis felicitas, 1934. Ír.: Fokos Dávid: O. G., Magyar Nyelvőr 1958, 132. K. M. ORBÁN Janka, S. (Ruttka, 1905. márc. 26.?): iparművész, költő. Kassán két középiskolát is elvégzett: kereskedelmit és iparművészetit. Verseket, elbeszéléseket írt, s 1945 előtt főleg a Gömörben és a Rimavölgyében, később a Hétben publikált. Későbbi sorsáról nincsenek információink. M.: Vágyak útvesztőjén, v., Rimaszombat 1928; Akik nem tudtak élni, r., kézirat, 1953. T. L. ORBÁN Jánosné -»• Bertha Mária ORDÓDY Katalin (Léva, 1918. febr. 22.Pozsony, 2000. jún. 17.): író, újságíró. Iskoláit Léván és Zselizen végezte, 1938-ban tanítói oklevelet szerzett Po.-ban. 1938-1939-ben banktisztviselő volt Zselizen, majd évekig háztartásbeli, 1952-1953-ban adminisztratív dolgozó Po.-ban, 1953-1958-ban a Slovenská kniha könyvterjesztő vállalat propagandistája, 1958-1964-ben állásnélküli. 1964-től nyugdíjazásáig (1972) a Hét szerkesztő-riportereként dolgozott. - írói pályáját versekkel kezdte, az 50-es évek elején gyakran publikált családi vonatkozású, az emberhez méltó élet lehetőségein tépelődő lírai reflexiókat. Verselői készségét az olvasók legfiatalabb nemzedékéhez szólva kamatoztatta. Évi, Pisti, idesüss címen verses meséket jelentetett meg. A könyv sikere az epika művelésére buzdította. Első regénye (Megtalált élet) is kedvező visszhangot váltott ki. Ettől kezdve a terjedelmesebb epikai műformákhoz vonzódott, csak elvétve írt novellát, elbeszélést. Legnagyobb sikereit a gazdag valóságtartalmú, lassú kifejlésű, emlékező-elbeszélő alapállású, valamint a nőközpontú, lélektani ihletésű regénytípusban érte el. Életműve csúcsának a Nemzedékek (1961) c. művét tartják, amelyben az ún. nagyregény, a regényfolyam műfajára tett kísérletet. Hatalmas időbeli távolságot befogva nemzedékek sorsában idézi fel a múlt és a közelmúlt, a jelenhez vezető út eseményeit, társad, és történelmi összefüggéseit jól megformált alakok sorsának tükrében. A regény ihletö-mozgató motívuma a lázadás, a sorsukból, társad, kötöttségeikből, önnön korlátaikból kitörni akarók indulata. O. bőven merít közvetlen tapasztalataiból, önéletrajzi mozzanataiból. A terjedelmes mű értékét csökkenti a leíró részek elburjánzása a lélektani motiváció, a hiteles jellemábrázolás rovására. A 60-as évek második felétől a gazdag cselekményű, társadalmi-történelmi ihletésű regényt a redukált cselekményű, lélektani indíttatású művek váltják fel. Ettől kezdve írásainak központjában többnyire az asszonyi sors problémái, a női lélek sajátosságai, az egyéni boldogság és a társad, konvenciók konfliktusai állnak. A fordulópont Az idegen (1968) c. regénye, amely már oldottabb társad, légkörben született. Egy házasság válságaiban vergődő női lélek rajzával teszi próbára ábrázoló eszközeit. A regény mintegy előkészítője A keskenyebb út (1971) c. művének, amely tovább tágítja a kimunkált keretet, gazdagítja a lélektani szituációk hiteles kifejezésére alkalmas eszközöket. E műben egy jónak induló házasság gyarapodó belső feszültségei közepette a szlovákiai magyarság életének, a szlovák-magyar együttélésnek előítéletektől terhelt problémái merülnek fel. Hasonló karakterű a Kiküldetés (1977) és a Kerekes kút (1979), különösen az utóbbi, mely egy család széthullását vetíti elénk igényes művészi megoldásban. O. sokoldalúságát bizonyítja sikeres kirándulása a lektűr világába. A Közjáték Kumadasin (1986) c. művében a krimielemekkel dúsított úti- és kalandregény ötvözetének egyéni változatával kísérletezik. Ebben a regényben bőven kamatoztatja alkotó fantáziáját és törökországi ismereteit. Számos kis-ázsiai vándorlásának élményeit, gazdag történeti-etnikai ismereteit, nyelvtudását stb. azonban a Mediterrán széllel c. olvasmányos útirajzában gyümölcsözteti maradéktalanul. A „bársonyos forradalom" után megjelent ifjúsági regénye CKulcs és kard), a fantázia világába vezető A XXIII. század bálványa és a Dóra tovább erősítik O. K. helyét prózánk élvonalában. Az utóbbi egy fiatal leányanya viszontagságait, boldogságkeresését rajzolja meg fordulatos történet keretében. O. 1972-ben Madách Imredíjat kapott. 316
