Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

E E. RÉSÖ Zoltán -> Réső Zoltán, E. EFSZ - Célunk Új Élet (Po.-vidék) EFSZ - Célunk Győzelmes Út Egészség —> Népegészség Egészségünk —» Népegészség Egészségügyi Művelődés (Pozsony, 1953— 1955): kéthetente megjelenő ismeretterjesztő folyóirat. A Vöröskeresztes Híradó mellékleEGRI Viktor (Nagyszombat, 1898. dec. 26. Pozsony, 1982. aug. 6.): író, drámaíró, publicista. A po.-i felső kereskedelmi iskolában érettségizett (1915), tisztviselőként dolgozott, majd bevonult katonai szolgálatra. 1917-ben megjárta az olasz (Isonzo), 1918 őszén a francia (Verdun) harctereket. 1919-től ismét tisztviselő volt. A fasizmus éveiben hallgatásra kényszerült, bujkált. 1945 után Po.-ban élt. 1949-től az Új Szó kulturális rovatának vezetője, 1956-1959-ben a Hét főszerkesztője, majd az ISZ olvasószerkesztője volt. - A kisebbségi magyar irodalom meghatározó egyénisége. Első regénye, a Rácsablakos ház (1924) a bp.-i Genius kiadásában jelent meg. A felszínes, zsúfolt, romantikus történetben a régi és az új élet összeütközéseit ábrázolja. Novellistaként a Pierre találkozása (Berlin 1925) c. kötetben mutatkozott be. A két vh. között írt elbeszélései közül a fenti, valamint az Átkelés a Tagliamentón és a Madeleine mutattak írói erényeket. Lélektani elmélyülésre vall a János, a félkegyelmű, szociális érzékenységet mutat az Ártatlanok igazsága, az Abel vagy A lámpa, továbbá a gyarmati sorsot megjelenítő Kamba és az arany, valamint az Aranyemberek c. írása. Későbbi regényeiben {Demeter megtérése, Berlin 1927; Felkél a nap, Po. 1928) első regényének hibái ismétlődnek. A PMH folytatásokban közölte Süllyedő partok c. regényét (1931 ápr. - máj.), mely a húszas évek elején játszódik; hősnője az okkultizmusnak hódol, s szeretőit spiritiszta szeánszain szerzi. A regényt 1945 után átdolgozta, s egy forradalmi felfogású festőművész alakjával kiegészítve Boldogok szigete (1964) címmel jelentette meg. Legsikeresebb müve az Égő föld (Bp. 1937) c. regénye, melyben egy népvándorlás kori tragikus szerelem, a longobárd királyfi (Alboin) és a gepida királylány (Rozamunda) szerelmének történetét dolgozta fel. A regény a hatalomvágy, a női szépség és gonoszság regénye, történelmi légköre hiteles. Az író 1945 után ezt is átdolgozta, eszmeiségét „feltöltötte" {Égő föld, 1958). 1945 után szervezője és irányítója volt az irodalmi életnek, s ő sem kerülte el a sematizmus buktatóit. Először drámaíróként mutatkozott be {Sovánka, Fény a faluban, 1950; Közös út, 1951; Pünkösdi királyság, 1954), elbeszéléseit az Ártatlanok igazsága (1954) c. kötetben adták ki. Márton elindul (1953) címmel átdolgozta a Felkél a nap c. korábbi regényét: a Felkél a nap hőséből (Bálint Márton) pártmunkást kreált. A második kötetben, a Tűrj, üllő{ 1956) címűben a főhős a második világháború szenvedéseit éli át kényszerű passzivitással. Főleg azok a fejezetei hitelesek, melyek a zsidóüldözést és a partizánharcokat ábrázolják. A trilógia harmadik kötete (Üss, kalapács!) Fábry Zoltán lesújtó bírálata hatására nem készült el. Szívet cserélni nehéz (1960) c. regénye felszínes, romantikus kémregény magyar disszidensekkel. A kisebbségi sorsproblémákat próbálta megírni a Megmondom mindenkinek (Po.-Bp. 1965) c. regényében, melyben az epikai hitel helyett a politika közhelyei érvényesülnek. A fasizmus, a szlovákiai fajüldözés témájához nyúlt vissza az Agnus dei (1968) c. regényében. Környezetrajzai hitelesek, epikai ereje, művészi értéke (szerkezetében és a történet 94