Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Emberirodalom felépítésében) felemás, a hősök a, jók és roszszak" sémája szerint különböznek egymástól. Esszéregény-kísérletnek tekinthető a Festett világ (1974) c. müvészregénye, melynek főhőse (az író alakmása) személyes vallomásokban mondja el élményeit színházról, művészetről s a világ eseményeiről. Novelláit, elbeszéléseit gyűjteményes kiadásokban jelentette meg: Emberközelben (1967), Eszter, Bella és a többiek (1971), ill. posztumusz kötetként a Fény és kenyér (1983) címűt. Életrajzi jellegű kötetei az Angyalbőrben (1977), a Társakkal és társtalanul (1978) s A hallgatás évei (1980). Drámái közül az örök emberi témákhoz kötődőek mondhatók sikereseknek. Iránydrámái {Közös út, 1951; Fény a faluban, Házasság, 1955) kihulltak az idő rostáján. A haladás és maradiság, humánum és antihumánum témáját dolgozta fel a történelmi keretbe ágyazott Ének a romok felett (1956) c. verses tragédiájában, s romantikus (mondai) szerelmi történet szólalt meg az Örök láng (1957) c. drámájában. Munkásságának szerves része volt kritikusi tevékenysége. Az irodalomról, színházról szóló írásai a Tiszta források (1972), a Csendes esték vallomása (1973) és A rivalda fényében (1975) c. kötetekben jelentek meg. M.: Helsinki napok, rip., Po. 1955; Sovánka, r., uo. 1958; Öt színdarab. Po.-Bp. 1957; Virágzik a hárs, d„ Po. 1959; Ilonának hívták, d., uo. 1964; Férjhez adom az anyámat, d., uo. 1965; Emberközelben, önéletírás, Po.-Bp. 1967; Pergötüzben. r.trilógia. uo. 1968; A tüzet rettegik a farkasok, d„ Po. 1974; Rendbontók, r„ Po.-Bp. 1982. Ir.: Fábry Zoltán: Utószó: 1956. = F. Z.: Öí 8.; Turczel Lajos: Az Égő föld helye és jelentősége E. V. életművében. = T. L.: írás és szolgálat, Po.-Bp. 1965; uő: E. V., a novellaíró, uo.; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po. 1968, 1982; Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye E. V. regényírói műhelyében. = T. L.: Portrék és fejlődésképek, Po.-Bp. 1977; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Fónod Zoltán: Látogatóban E. V.-nál. = F. Z.: Vallató idő, Po.-Bp. 1980; Uő.: Utószó. = E. V.: Fény és kenyér, Po. 1983; Uő: Üzenet. Bp. 1993., Po. 2002. F. Z. EGRI Zoltánná -> Virághné Tomaskovics Szonja Egyenes Úton: társad, és kritikai lap. Rimaszombatban 1935-1936-ban 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában, Baráth László szerkesztésében. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi iljúság társad, és kritikai figyelőjének" nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reformmozgalmuk" keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. T. L. Egyesült Szepesi Hírnök: a szepesi magyarság pol. hetilapja. 1920-tól 1938-ig felváltva jelent meg Lőcsén és Iglón, szerkesztői Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula és Polnisch Artúr voltak. Az Országos Keresztényszoc. Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921-1922); Szepesi Hírlap (19221925); Szepesi Híradó-Szepesi Hírlap (19251932); Szepesi Híradó (1932-1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. T. L. Élet, Az: heti riportújság. 1926 és 1931 között különböző helyeken - Kassán, Munkácson, Po.-ban, Ungvárott, Érsekújvárott - jelent meg György Ferenc és Voith György szerkesztésében. Fábry Zoltán revolverlapnak nevezte, mely olykor irod. cikkeknek is helyet adott. Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. T. L. Eleven Újság: humoros lap. Egyetlen száma jelent meg Eperjesen 1925 jan.-ban, a szerk. neve nem volt feltüntetve. Ugyanilyen címmel 1934-ben Heksch Armand szerkesztésében Léván is indult humoros lap, de az 1. szám után az is elhalt. T. L. Előre —» G aram völgye Emberirodalom: Fábry Zoltán kifejezése, az irodalom iránti elvárásainak gyűjtőfogalma a húszas-harmincas években. Háborús élmé95