Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

DZURÁNYI László formisták a nemzetiségi kérdésről (többekkel), Bp. 1987, New York 1989; Önigazgató kisebbségek, tan.. Regio 1990/2; Önrendelkező kísérleteink., publ., Somorja 1999; Változások küszöbén, publ., Bp. 2000; Hazától a Nemzetig, cikkek, tan., beszé­dek, Somorja. 2004; Állampolgárság és nemzetpol­gárság, publ., SZÚ 2004. nov. 10. Ír.: Alexa Károly: Húsz év múlva - Duray Miklós­ról, Heti Válasz 2002. aug. 16. F. Z. DUSIK Dániel, Ifj. -> Dénes György DUSZA István (Özörény, 1951. ápr. 12. - Po­zsony, 2002. jan. 9.): újságíró, kritikus, szer­kesztő. Gömörhorkán és Kassán végezte isko­láit, itt érettségizett a középfokú ipariskolában 1970-ben. 1974-1980-ban a bp.-i ELTE leve­lező hallgatója, könyvtártudományi szakon végzett. 1976-198l-ben a Nő, 1981-től az Új Szó szerkesztője, utóbb főmunkatársa. Hanga­dó, széles körben ható publicista. A hetvenes­nyolcvanas években élénk irodalomkritikai te­vékenységet fejtett ki. Jó meglátásokat, kérlel­hetetlen kritikusi magatartást tükröző, polemi­kus színezetű, sokszor éles-ironikus hangvéte­lű kritikáiban harcol a szlovákiai magyar iro­dalom értékviszonyainak tisztázásáért, a dilet­tantizmus, a politikai aktualizmust meglova­goló tehetségtelenek visszaszorításáért. Iroda­lomszemléletének, kritikai eljárásainak, elem­zőkészségének objektív tükre a Zs. Nagy La­josról írt kismonográfiája. Szépirodalmi ambí­ciói is voltak. Fapihék címen leginkább a tár­caregény műfaji ismérveit idéző kötetet adott ki, amelyben meglehetősen vértelen figurák irodalmi és kulturális problémákról vitatkoz­nak, meditálnak. Az események-viták közpon­ti alakja az író alteregója: Horkay. Dusza iro­dalompublicisztikai tevékenysége sajátos színt képviselt kulturális sajtónkban. A nyolcvanas évek közepétől túlnyomórészt színikritikákat, a szlovákiai magyar színházi élet, műsorpoliti­ka kérdéseit elemző cikkeket, tanulmányokat írt. Fordításai is a drámaelmélet, drámapeda­gógia és módszertan témaköréből valók. M.: A mese színpadi formái, tan.. 1987; A diákszín­játszás dramaturgiája, tan., 1990; Nézőtéri napló 1981-1990, tan., 1992; Zs. Nagy Lajos, monogr., 2000; D. I.: A papír partján, vál. írások, (posztu­musz kiad.), 2003. Ford.: Marián Lucký-Albín Škoviera: A gyermek­színház pszichológiája. A gyermek dramatikus te­vékenységének lélektani problémái, tan., 1984; Eva Machková: Dramatikus játékok és improvizációk. 1984. Ír.: o: Libresszó, ISZ 1992/9; Tőzsér Árpád: Egy színikritikus küldetéstudata (D. 1.: Nézőtéri napló), ISZ 1993/7-8; Szeberényi Zoltán: Magyar iroda­lom Szlovákiában, (1945-1999) II., 2001; Sz. Z. DZURÁNYI László (Debrecen, 1888. júl. 10. - Pelejte, 1955. ?): hírlapíró, publicista, szer­kesztő. A csehszlovákiai magyar polgári hír­lapírás és publicisztika kiemelkedő egyénisé­ge. Újságírói pályáját Eperjesen kezdte a Fel­vidéki Hírlapnál. Uitt 1911-ben Sáros címen hetilapot indított. 1918 és 1923 között a libe­rális szellemű Kassai Napló felelős szerkesz­tője, 1925-től 1932-ig a PMH főszerkesztője, 1933-tól 1938-ig, a lap megszűntéig a Magyar Újság főszerkesztője volt. Vezércikkei, glosz­szái befolyással voltak a magyar kisebbségi társadalom politikai-kulturális életének a moz­gására. 1938 után megszakadt újságírói pályá­ja­Ír.: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Győry Dezső: Az „újarcú magyarok" regénye, ISZ 1967/6-10, 1968/1; Dávid Teréz: Utóirat. Amíg a téma eljut odáig, regényes visszaemlékezés, 1986; Kovács Endre: Korszakváltás, emlékirat. Bp. 1981; Fónod Zoltán: Üzenet, 1993, 2002. Sz. Z. 93

Next

/
Thumbnails
Contents