Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság adás elveit rögzítette. Ez (kiegészítésekkel) 1989-ig érvényben volt. Ir.: Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában. = Tegnapi önismeret, 1986. F. Z. Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság: 1. A Csemadok szervezeti keretei között létrehozott társadalmi egyesület, mely feladatának tekintette a szlovákiai magyarok népi kultúrájának kutatását, az eredmények közzétételét. Kutatási programokat kezdeményezett, tájházak berendezésében működött közre, ám fennállásának rövid ideje (1969-1972) és a kor politikai légköre nem tette lehetővé kitűzött céljainak maradéktalan megvalósítását. Elnöke: Marczell Béla. 2. A Csemadok keretei között, annak korábbi Néprajzi Szakbizottságából létrehozott (1989) társadalmi szervezet (1993-tól Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság). Kezdetben po.-i, majd komáromi, jelenleg nánai központtal működik. Feladatának tekinti a szlovákiai magyar néprajzi kutatások koordinálását, a néprajzos utánpótlás biztosítását, az eredmények közzétételét s egyáltalán: a népi kultúra propagálását. Csaknem fél évtizedig (1992-1997) Pusko Gábor vezetésével Tornaiján működött a társaság Gömöri Helyi Csoportja, ill. 1993-tól Dunaszerdahelyen Ág Tibor irányításával Népzenei Munkaközössége. Tudományos kutatásokat, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat szervezett, kiadványsorozatában (Népismereti Könyvtár) kismonográfiákat, tanulmányköteteket jelentetett meg (1-9. köt.), Hírharang címen 1990-1999 között néprajzi tájékoztató füzetet adott ki; a fiatal, kezdő gyűjtők eredményeit az Utánpótlás című füzetekben (1-3.), 1994-től a kisebb terjedelmű tanulmányokat közlő Néprajzi Tanulmányok c. fuzetsorozatát (1-22.) jelentette meg. Elnökei Liszka József (1989-1997) és Dániel Erzsébet (1997-). Ir.: Görcsös Mihály: Magyar néprajzi kezdeményezések Szlovákiában, Hírharang 1992/1-2; Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajzi kutatása. Néprajzi Látóhatár 1992/1-2; L. Juhász Ilona: A (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság 10 éve. Hírharang 1999/2; Liszka József: Tudománynak kezdetiről. Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában 1979-1998, Bp.-Dsz. 1998. , , Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetsége: 1928-ban szervezte meg Sziklay Ferenc, az ellenzéki magyar pártok kultúrreferátusának vezetője; alapszabályait csak 1931-ben hagyta jóvá a prágai belügyminisztérium. Központja Rimaszombatban, majd Kassán volt, elnöke dr. Törköly József ügyvéd, parlamenti képviselő, főtitkára pedig Márkus László, a Gömör c. hetilap főszerkesztője volt. Folyamatosan aktívan működött, szükség esetén összejött, és megvédte az ellenzéki pártok érdekeit. Az 1936-ban megszervezett antifasiszta Tavaszi Parlament első összejövetelén pl. az egyesületek zöme részt vett, de mivel a kommunisták lettek a hangadók, a szövetség az érdekkörébe tartozó nemzeti és keresztény egyesületeket visszatartotta a második összejövetelen való megjelenéstől; a tartósnak tervezett parlament így hamarosan megszűnt. T. L. Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség: az 1918-as államfordulat után Szlovákiában az addigi magyar sporthálózat megszűnt, s a kisebbségi magyar sportéletnek is az új viszonyokhoz kellett alkalmazkodnia. Az 1919 és 1921 között működő magyar és szlovák egyesületeket tömörítő Szlovenszkói Labdarúgó Szövetséget még magyar sportemberek vezették, de 1922-től a sportélet már országos viszonylatban nemzetiségi alapon szerveződött, s fokozatosan létrejöttek az önirányítású csehszlovák, német, magyar, lengyel és zsidó szövetségek. A magyar szövetség Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség néven alakult meg 1928 jan.-ban egy ótátrafiiredi összejövetelen; elnöke 1935-ig gróf Révay István, utána Bárczy Oszkár volt. A szövetség irányítása alatt 8 magyar szakszövetség működött: labdarúgó-, tenisz-, atlétikai, asztalitenisz-, úszó-, jéghoki-, birkózó- és boksz-, valamint kerékpáros-szövetség; volt még 4 szakbizottság is: torna-, vívó-, síző- és főiskolás. A regisztrált magyar sportegyesületek száma meghaladta a kétszázat, az aktív sportolóké pedig megközelítette a tizenkétezret. A magyar sportolók számos szlovákiai rekordot állítottak fel, úszásban és asztaliteniszben állandó fölényben voltak, s több sportágban (úszás, tenisz, atlétika, kardvívás) csehszlovák rekordokat is elértek. A szlovák ál70