Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa lam idején a magyar sportélet összeszűkült, de a po.-i PTE és Vas SK akkor is helytálltak. 1918 és 1938 között tucatnyi magyar sportlap jelent meg, s a sport mint téma, bár kismértékben, a szépirodalomban is teret nyert. Ir.: Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918-1938, 1993.' T L Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (CSMTIMT): Masaryk köztársasági elnök kezdeményezésére alakult 1931-ben Po.-ban. Az elnök 80. születésnapjára 20 millió korona állami ajándékot kapott jótékony adományozásokra, ebből adott 1 milliót a magyar társaság megalapítására. Az ilyen adomány gondolata 1930. jan. 17-én ötlött fel benne, amikor audiencián fogadta a Sarló háromtagú küldöttségét. A sarlósok ennek alapján részvételt követeltek a társaság vezetőségében, ami egyetemi hallgatóktól nem volt jogos, de pl. ifjúsági alosztály létesítése indokolt lett volna. - Korszerű szervezéssel és irányítással a társaság fellendíthette volna a kisebbségi szellemi életet, de a pol. szempontok szerint kiválasztott vezetőség rossz gazdálkodással és kritikátlanul tömeges tagfelvétellel fél évtized alatt lejáratta a tekintélyét, s elherdálta a lehetőségeket. A társaság elnöke Orbán Gábor nyelvész, főtitkára Surányi Géza emigráns publicista volt. Osztályai közül a tudományos volt a leggyengébb. 1937-ben már 50 tagja volt, de nagy többségük semmilyen tud. munkát nem végzett. Az osztályok pár évig díjakat, segélyeket, ösztöndíjakat osztogattak, ám adományaik többször váltottak ki heves kritikát. Ez történt az első „nagydíj" esetében is, melyet az elnök, Orbán Gábor kapott. Az irod. osztálynak egy érdemes akcióját lehet kiemelni: 1933 és 1935 között megszervezte és irányította a társaság negyedévenként megjelenő tud., irod. és műv. szemléjét, a Magyar Figyelőt. Legfontosabb terve, egy korszerű könyvkiadó létesítése 1936-ban 6 könyv kiadásával kezdődött és fejeződött be. A legagilisabb a Jánoska Tivadar festő és Brogyányi Kálmán művészeti kritikus vezette művészeti osztály volt. Po.-ban és Prágában sikeres kollektív képzőmüv. kiállításokat rendezett, kieszközölte a Forum c. színvonalas képzőműv. folyóirat rendszeres támogatását, finanszírozta Manga János, Thain János és Tichy Kálmán néprajzi kutatásait, s kép vásári ásókkal, segélyekkel, díjakkal támogatta a képzőművészeket. Két nagy terve, a Szlovákiai Magyar Képtár és a Szlovákiai Magyar Kultúrmúzeum a társaság anyagi helyzetének teljes leromlása miatt nem valósulhatott meg. Az anyagi romlást főleg a drága székház megvásárlása és átépítése idézte elő. A társaság 1937-től már csak vegetált. A szlovák állam megalakulása után kormánybiztost helyeztek föléje, s működését betiltották. Az 1945 utáni jogfosztás idején megszüntették, vagyonát elkobozták. Ir.: Ankét Masaryk magyar kultúralapítványáról (Babits, Kosztolányi, Móricz, Emanuel Rádi, Pavol Bújnák, Darkó István, Győry Dezső, Mai éter István, Orbán Gábor, Szalatnai Rezső stb. nyilatkozatával), Új Munka 1931/1; A kisebbségi magyar ifjúság röpirata a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalapítása alkalmából (szerk. Duka Zólyomi Norbert), 1931; Jócsik Lajos: Akik egy millióért államhü kisebbséget szállítanának, Az Út 1931/10: Darkó István: A Masaryk Társaság pénze, MI 1932/2; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967, 1983; Popély Gyula: A CSMTIMT. 1973. ' T L Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa: érdekvédelmi szervezet, alakuló közgyűlését 1926. ápr. 19-én tartotta a pöstyéni Royal Szállóban, ahol a jelen lévő 30 küldött összesen 80 újságírót képviselt. Elnöke Dzurányi László, ügyvez. elnöke Kasztor Ernő lett. Az alapszabályok szerint csak hivatásos újságíró lehetett a tagja, pártállásra való tekintet nélkül. A szindikátus fő célja az újságírók hivatásukkal összefüggő érdekeinek védelme, helyzetük javítása, állások közvetítése és a munka nélküli tagok támogatása volt. A tagok közt igen sok író volt, s a szindikátus irodalmilag jelentős akciókat is szervezett. 1926 máj.-ban Trencsénteplicen írógyűlést hívott össze az írószervezet megalakítása céljából; ilyen szervezet formálisan létre is jött, de hamarosan működés nélkül elhalt. A szindikátus sikeres irodalmi akciója 1926 dec.-ben az Újságírók Újságja c. terjedelmes és színes öszszetételü almanach kiadása volt. 1930-ban 71
