Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (CSeMISZ): 1936-ban alakult a Kazinczy Társaság, a Jókai Egyesület és a Toldy Kör eszmei egyesüléséből Staud Gábor elnökletével. A három helyi egyesület országos írószervezetté való átalakulását az ellenzéki pártok még 1927-ben felvetették, de a terv csak akkor valósult meg, amikor a két ellenzéki párt egyesült, és a kisebbségi élet egész vonalán vezető szerephez jutott. A szövetségnek az volt a fő célja, hogy a pol. téren létrejött ellenzéki egységet az irodalom területén is demonstrálja. Igazi, aktív írószövetségnek nem tekinthető, mert az alapvető feladathoz, az írók beszervezéséhez még hozzá sem fogott, amikor a bécsi döntés következtében véget ért a szerepe. Rövid fennállása alatt két fontosabb akció fűződik a nevéhez: a Tátra Könyvkiadóval együtt meghirdetett nagyarányú irod. és tud. pályázat (melynek díjait már nem fizették ki) és a Nemzeti Kultúra c. tud. és irod. szemle megindítása, ill. felújítása (ennek már csak egy száma jelent meg). Ir.: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, Bp. 1964: Dallos István: A Híd vallomása, 1969. T. L. Csehszlovákiai Magyar írók Gazdasági Egyesülete: 1938 júl.-ban Kassán alakult meg Gömöry János és Darkó István kezdeményezésére. A szervezők számára a mo.-i Magyar írók Gazdasági Egyesülete (népszerű rövidített nevén: IGE) szolgált mintául. A pol. életben bekövetkezett és a bécsi döntéssel tetőző változások miatt már semmilyen tevékenységet nem fejtett ki. ^ Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság (CSMKT): tud. egyesület. Alakuló közgyűlését 1936. jan. 19-én Po.-ban tartotta. A kisebbségi társadalom fejlődési feltételeinek kutatását tűzte ki célul. E feladat végrehajtására tört., demográfiai, gazd., szociológiai, jogi, irod., egészségügyi szakosztályokat szerveztek. Vezetőségi tagjai: Jankó Zoltán elnök, Bólya Lajos igazgató, Brogyányi Kálmán titkár, Hantos László pénztáros, Berecz Kálmán könyvtáros; a választmány tagjai: Ludwig Aurél, gróf Révay István, Sas Andor, Szalatnai Rezső. További ismert és aktív tagok: Duka Zólyomi Norbert, ifj. Hornyánszky István, Krammer Jenő, Peéry Rezső, Machnyik Andor, Narancsik Imre, Szerényi Ferdinánd, Vass László. Az alakulás idején a társaságot a Masaryk Akadémia befolyásos vezetősége is támogatta, de aztán vetélytársának tekintette, s a hatóságoknál intrikált ellene. Az anyagi ellátottság hiánya és az intrikák miatt a társaság megbénult, s tevékenysége néhány sikeres akció, főleg a Tavaszi Parlament megszervezése után megszűnt. A szervezeti megszűnés azonban nem jelentett eredménytelenséget, mert felbuzdult tagjai tovább dolgoztak. A kisebbségi tud. kutatómunka jelentős mértékben fellendült, s 1937-ben és 1938ban két enciklopédikus tanulmánygyűjtemény is megjelent (Kisebbségi problémák, Léva 1937; Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938). Ir.: A Cs.M.K.T. legközelebbi programja, MÚ 1936. márc. 24.; Turczel Lajos: Népfrontos jellegű csehszlovákiai magyar tudományos és kulturális egyesületek. = T. L.: Hiányzó fejezetek, 1982. T. L. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó (19531956): 1945 után az első önálló magyar könyvkiadó Csehszlovákiában. Formálisan a Csemadok KB-hoz tartozott, tevékenységében azonban önálló volt. Fendt Pál főszerkesztő vezette. Munkatársai a Magyar Könyvtár korábbi szerkesztői (Balassa Eleonóra, Sima Ferenc, Czagány Iván, Walla Frigyes, Tóth Tibor, Hubik István) voltak. Indulása évében 47 müvet jelentetett meg, köztük Gály Olga (Hajnali őrségen), Egri Viktor (Márton elindul), Sas Andor (Történelmi és irodalmi tanulmányok) és Tóth Tibor (Háziállatok) könyvét. A CSMK adta ki a kortárs írók első gyűjteményes kötetét (Új Hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája, szerk. Szőke József, 1953) s egy válogatást az első köztársaság irodalmából (Megalkuvás nélkül, szerk. Szűcs Béla, 1954). 1956-ban beolvasztották a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadóba, mely később Tatran néven működött tovább. A kiadó tevékenységében meghatározó szerepet játszott az az 1953-ban aláírt egyezmény, amely a csehszlovák-magyar közös könyvki69
