Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
Előszó az első kiadáshoz
ELŐSZÓ az első kiadáshoz Nem szokatlan, mégis hálátlan dolog lexikonhoz előszót írni. Mentségünkre azt hozhatjuk fel, hogy ez a lexikon rendhagyó, szokatlan a maga nemében. Az irodalmi lexikonoknak gazdag hagyományuk van a magyar irodalomban. Czwittinger Dávidnak a magyar tudományosság összefoglalására tett első kísérlete (Specimen Hungáriáé Literatae...) 1711-ben nyitotta meg a sort (háromszáz íróval), ezt követte Bod Péter Magyar Athenása több mint ötszáz literátusról (1766). A legteljesebb életrajzi lexikon (mintegy 1200 életrajzzal) Horányi Eleké volt (Memoria Hungarorum..., 1775), melyet további lexikonok követtek. A magyar életrajzi lexikonok sorában nagyszabású vállalkozás volt Szinnyei Józsefé, aki tizennégy kötetben adta ki művét (Magyar írók élete és munkái, 1891-1914). Negyvenhét híján harmincezer nyomtatott mű szerzőjének az adatait közölte. Gulyás Pál azonos című vállalkozása (1939 és 1944 között; a D betűig hat kötete jelent meg) a kéziratban maradt anyaggal együtt harminc kötetet tesz ki (a 7-15. kötet 1990 után jelent meg Viczián János szerkesztésében). A legismertebb és legnevesebb a Benedek Marcell szerkesztette Irodalmi lexikon (1927), mely a magyar és világirodalmat mutatta be. Megírására ötven szerző vállalkozott. A szerkesztés vezérelvét Benedek Marcell így határozta meg az előszóban: „A mi lexikonunk abban tér el a lexikon-sablontól, hogy nemcsak évszámok és könyvcímek kényelmes megkeresésére valók a cikkei, hanem arra is, hogy végigolvassák őket. Minden nagyobbacska cikk kritika, esztétikai értékelés, tömörített essay." A széles látókörű és elfogulatlan ítéletü lexikon folytatása (egyebek mellett) az Akadémiai Kiadó háromkötetes Magyar irodalmi lexikona (1963, 1965). Főszerkesztője ugyancsak Benedek Marcell. A lexikon 6555 címszót tartalmazott, személyek, intézmények, folyóiratok adatai mellett irodalomelméleti fogalmakat is. A szócikkeket 210 munkatárs írta. A Világirodalmi lexikon (főszerkesztő: Király István) tizennyolc kötete a Magyar irodalmi lexikon folytatásának tekinthető. Egy emberöltő kellett ahhoz, hogy az Új magyar irodalmi lexikon (1994) napvilágot lásson. Három kötete (Péter László főszerkesztő irányításával) 316 szerzőtől több mint tizenegyezer címszót tartalmaz. A Magvető Kiadó időközben (1989) megjelentette a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 című kötetet. Ebbe az illusztris lexikoncsaládba kér most bebocsátást A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. A csaknem 1200 címszó a kisebbségi magyarság hatszázezres lélekszámához viszonyítva tetemesnek mondható. Az arányokat jellemzi, hogy a kiadvány létrehozásában 15 munkatárs vett részt. Olyanok, akik intézmények hiányában a szabad idejüket áldozták fel azért, hogy krónikásai legyenek múltnak és jelennek. Kiadványunk az egyetemes magyar irodalom szerves részét képező csehszlovákiai magyar irodalom és szellemiség hét évtizedes történetéről ad képet. Vállalkozásunkat úttörő jellegűnek mondhatjuk, hiszen hasonló „leltár" eddig nem készült irodalmunkról, szellemiségünkről. Benedek Marcell Irodalmi lexikona (1927) külön címszó alatt (Szlovenszkói magyar irodalom) foglalkozott a kisebbségi irodalom indulásával, s külön szócikkekben is bemutatta az ismertebb írókat. A Révai Kislexikonnak (1936) a Prágai Magyar Hírlap számára kiadott változata a függelékben adott áttekintést a szlovákiai és a kárpátaljai irodalmi életről. A jelentősebbnek vélt írókat a lexikon törzsanyagában is szerepeltette. Az 1963-as irodalmi lexikonban főként a két világháború között alkotó írók szerepeltek. A Kortárs magyar írók kislexikona viszonylag átfogó képet adott a határon túli irodalmi élet képviselőiről. Az odafigyelés és a tapintat azonban nem pótolhatta az önálló lexikont. Ez ugyanis a maga viszonylagos teljességében arra hivatott, hogy felölelje a kisebbségi magyar szellemiség egészét. 7
