Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület Szlovák Rádió Magyar Adása (Pátria Rádió): 1928. dec. 16-án kezdődött, először Kassáról, majd 1929 febr.-tói Po.-ból sugározták az adást. A két vh. között a híradójelleg volt a meghatározó, bár a szórakoztató műsorok sem hiányoztak. - A háború után 1949 jan.-ban indult újra a Csehszlovák Rádió szlovákiai adóállomásain a magyar nyelvű műsorok sugárzása. A műsor első felelős szerkesztője a Magyarországról Csehszlovákiába került Monoszlóy M. Dezső (Macke Dalibor) lett. Öt követte Nagy Jenő (1950), majd Krivošík István (1960), Juraj Molnár (1963), Jakál István (1970), Protič János (1989), Papp Sándor (1992). - 1977-ben heti 33 órás, 1989-1996 között heti 40-42 órás műsoridőben sugároztak. A rendszeres híradásokat közérdekű műsorok (egyházi, irod., gyermekműsor stb.) egészítették ki. 1990 után megnőtt az egyenes adások (hírműsorok, tájékoztatók) aránya. 2001-ben a nemzetiségi adásokat Pátria Rádió néven szervezték, köztük a Magyar Adást is. 2002-ben a műsoridő a korábbi heti 45 óráról 56 órára emelkedett, minthogy a Szlovák Rádió vezetése fontosnak tartja, hogy a nemzeti adó fő hírműsora minden hullámhosszon megszólaljon. így került sor arra, hogy a magyar adás délelőtt is közvetít műsort (10.10 és 12.00 között), délután 13.00 órától 18.00 óráig (szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8.00 és 18.00 között). Ez a változás szerkezeti átalakulással is járt. Új műsorok indultak (Délutáni magazin, Pavilon, Hétről hétre, Pulzus c. publicisztikai műsorok, Ifjúsági magazin, Kaleidoszkóp, Gyerekzsúr, Nótacsokor, Hazai tájakon, Néprajzi műsor, fiataloknak szóló zenés műsorok, stúdióbeszélgetések, valamint a Téka irodalmi műsor, Köszöntő, Rádióbörze, Kívánságműsor, Játék stb.), s ezek jótékony hatást gyakoroltak a rádió hallgatottságára. A felmérések szerint (évente kétszer!) a (össz)lakosság 3 százaléka (150 ezren) hallgatja a Magyar Adást. - 1998 jún.-tól heti fél órában a magyarul beszélő romáknak is sugároz műsort. Ir.: Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. = A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 (szerk.: Tóth László) 2, Bp. 1998. F. Z. Szlovák Televízió Magyar Adása: 1983-ban indult, főleg tájékoztató jellegű műsorokkal. Adásideje kezdetben 30 perc volt, heti egy alkalommal. A szlovák televíziózás szegénységi bizonyítványa, hogy évtizedeken át sem a tv vezetésétől, sem a politikai élet illetékeseitől többre nem futotta. A rendszertelen sugárzási idő miatt (1995-től) az adás nézettsége sem lehetett állandó, még ha a szerkesztők igyekeztek is életszerűvé tenni az egyes összeállításokat. 2004-től naponta sugároz ötperces magyar nyelvű híradást a köztelevízió főműsoridöben (18.40-kor) a kettes csatornán. A Magyar magazin c. műsor a korábbi heti kétszeri jelentkezés helyett - a megszorító intézkedések miatt - hetente egy alkalommal látható. Terítéken címmel havonta egyszer vitaműsor formájában jelentkezik a Magazin. A Magazinban (műsorideje: hétfő 16.30) időszerű politikai, kulturális, irodalmi kérdésekről, eseményekről egyaránt szó esik. - A Magyar Adás főszerkesztője 2004-től: Both EniSzlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület: 1921 máj.-tói 1938 okt.-ig létezett, székhelye Komáromban volt, ahol hivatalos lapja, a Magyar Tanító is megjelent. Az államilag támogatott intézmény vezetői közül Boross Béla, Uhereczky Géza és Vásárhelyi Károly voltak a legismertebbek. A 20-as évek első felében hatékonyan közreműködött a tanítóság állampolgári ügyeinek intézésében, a törvény által előírt nosztrifikációs vizsgák humánus megszervezésében, a kényszernyugdíjasokjárulékainakjavításában. Későbbi akciói közül a Magyar Tanítók Házának létrehozása a legjelentősebb. Ez a ház a magyar tanítóság önerejéből épült fel Po.-ban, az 1945 utáni jogfosztottság idején elkobozták. Ismeretes, hogy a két vh. között a szlovákiai magyar iskolák zöme felekezeti és községi volt, anyagi ellátottságuk - beleértve a tanítók fizetését is pedig rendkívül rossz. Az egyesület ezért határozottan kiállt a nem állami iskolák tanítóinak állami állományba vételéért. Ir.: Boross Béla: A SZÁMT a kisebbségi magyar kultúra szolgálatában, MÍ 1935/1. T. L. 395