Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SIMÁI Sándor Selye János Egyetem és a nyitrai Közép-euró­pai Tanulmányok Kara vezetői között a tanév­kezdés előtt szenvedélyes eszmecserére került sor. Az ellentéteket remélhetően a két intéz­mény közötti korrekt együttműködés és a kö­zös érdekek felismerése oldja majd meg. - Az Egyetemi Tanács javaslata alapján megválasz­tották a tisztségviselőket. Rektor: Albert Sán­dor, a Pedagógiai Kar dékánja Laczkóné Erdé­lyi Margit, a Gazdaságtudományi Karé Sikos Tomay Tamás, a Teológiai Karé Molnár János. Ir.: V. Krasznica Melitta: A cél az önálló magyar egyetem. Beszélgetés Sidó Zoltánnal, ÚSZ 2002. aug. 30.; Fónod Zoltán: Kiszámítható jövő, vagy a józan ész győzelme?, SZÚ 2002. nov. 13.; Lovász Gabriella: Magyar egyetem születik, SZÚ 2004. jan. 14.; Hernádi Anna: Új fejezet a szlovákiai ma­gyarság életében, SZÚ 2004. jan. 21.; Molnár Iván - Rácz Vince: Éles vita a szlovákiai magyar felső­oktatásban. ÚSZ 2004. szept. 11. F. Z. SIDÓ Ágnes, D.; Duka Zólyomi Arpádné (Komárom, 1941.jan. 17.): szerkesztő, műfor­dító. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet 1963-ban. 1963-1969-ben tanított, 1969-1972-ben szakelőadó volt a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972-1973-ban a Pravda Könyvkiadó korrek­tora, 1973-1990-ben a Madách Könyvkiadó szerkesztője, majd egy rövid ideig a Hont Ki­adó munkatársa volt. 1991-től nyugdíjba me­neteléig (1996) szerkesztőként dolgozott a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségében. Ford.: Václav Čtvrtek: Csirizár, Hínárkóc és Kocsi­bak, 1974; uő: Csirizár és Csipisz. Rumcájsz ka­landjai, 1977; uő: A vadász és a szarvas, 1989; Hana Zelinová: Este nem jövök, 1974; Miloslav Stingl: Az indián futó, 1979; František Skorunka: És felzeng a kórus, 1986; Stanislav Kostka Neu­mann: Aranyfelhő, 1988. Többekkel együtt fordí­totta Jaroslav Hašek Dekameronját (1975) és a Négy évszak meséit (1990). K. T„ M. J. SIMA Ferenc (Alsócsitár, 1917. márc. 28.): nyelvész. Po.-ban érettségizett, a Komenský Egyetemen szlovák-magyar szakos tanári ok­levelet szerzett (1944). Néhány évig a Pravda Kiadóvállalatnál dolgozott, 1953-tól nyugdíja­zásáig (1983) a Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense volt. 1976-1979-ben Finnor­szágban a jyväskyläi egyetem vendégtanára­ként működött. - Szakterülete a fonetika, a fo­nológia, a magyar és finnugor nyelvtörténet, a dialektológia, a lexikológia és a kontrasztív nyelvészet. Tanulmányai szakfolyóiratokban, egyetemi évkönyvekben, kongresszusi kiad­ványokban jelentek meg. Lexikológiai műkö­désének eredménye egy terjedelmes magyar­szlovák, szlovák-magyar szótár (1966). Fő műve a Magyar nyelvtörténet, melynek hang­történeti fejezete az egyetemes magyar nyelv­tudománynak is több szempontból jelentős szintézise: a hasonló tematikájú munkák kö­zött (Gombocz Zoltán, Bárczi Géza) a legkor­szerűbb összefoglalása a magyar hangtörténe­ti eredményeknek. A prágai iskola metodiká­jának birtokában a fonológiai alapelveket a magyar hangtörténet tárgyalásában követke­zetesen alkalmazza. A magyar nyelvtörténet és a mai nyelvjárások több, eddig fel nem is­mert összefüggésére hívja fel a figyelmet. Számos hangtörténeti részletkérdésben a ko­rábbiaknál meggyőzőbb magyarázatot fogal­maz meg. M: Magyar nyelvtörténet I. 1971; Maďarsko-slo­venský a slovensko-maďarský vreckový slovník (társszerző), 1966; Ág Tibor-Sima Ferenc: Vétes­sék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballa­SIMAI Sándor; Steiner (Budapest, 1897. ­?): újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlováki­ába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat ré­szére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. ­Apák sorsa, fiúk sorsa c. háromfelvonásos drá­máját 1918 előtt a Bethlen téri színház mutat­ta be Bp.-en, 1935 nov.-ben pedig Földes De­zső színtársulata Po.-ban és vidéken. Ir.: Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairo­dalom Csehszlovákiában 1918-1938, 1974. T. L. 363

Next

/
Thumbnails
Contents