Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

MAYER Judit társa, 1921 júl.-tói 1938 okt.-ig a Gömör főszerkesztője volt. Ez utóbbi a legszínvonalasabb és legstabilabb hetilapjaink közé tartozott, s 1938 és 1944 között is fennállt. A 30-as évek második felében M. a magyar járási közművelődési testületek egyik fő szervezője s a rimaszombati jkt elnöke volt. Nagyarányú pol. publicisztikai tevékenysége mellett olykor verseket is írt, s az Itt magyarnak lenni c. szerzeménye Németh István László megzenésítésében a po.-i Bartók Béla Dalegylet indulója lett. 1945 után M.-ból is „háborús bűnöst" kreáltak, letartóztatták és bántalmazták. j j MARTINČEK László Mártonvölgyi László MARTONCSIK József Mécs László MÁRTON VÖLGYI László; Martinček (Turócszentmárton, 1910. nov. 5. - Nyitra, 1984. nov. II.): kritikus, művelődéstörténész. A középiskolát Nyitrán, Pápán és Ipolyságon, jogi tanulmányait a Komenský Egyetemen végezte. Ügyvédként működött Nyitrán; a szlovák állam idején Fábry Zoltán nála helyezte letétbe a Palackposta c. kötete anyagát. A Nyitravármegye c. lapban kezdett publikálni, irod. tevékenysége a szlovák állam idején kulminált, A 30-as évek második felében Dallos István társa volt a nyitrai Híd megalapításában s 1939 és 1944 között a Magyar Album megjelentetésében. Kritikusi-recenzensi tevékenysége mellett állandóan gyűjtötte Nyitra vármegye magyar irod. emlékeit, melyekből több kötetet állított össze. 1945 utáni munkássága irodalompublicisztikának nevezhető. M.: Zarándokút a Kárpátok alatt, tan., Nyitra 1941; Emlékek földjén, regék, Nyitra 1941; A regélő Nyitra mentén, regék, Nyitra 1942; Májusfa a csitári hegyek alatt, tan., 1942. Ir. : Csanda Sándor: Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok, 1959; uő: Első nemzedék, 1968; Szeberényi Zoltán: A Híd - Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat, ISZ 1976/2. T. L. Masaryk Akadémia —> Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság Mátyusföldi Lapok: regionális szépirod., társad. és közgazd. folyóirat. 1919-1921-ben jelent meg Galántán, Reinel János és Entresz Ede szerkesztésében. Többnyire öreg dilettánsok és perspektívátlan kezdők írtak bele, de Wallentinyi (Győry) Dezső, Ölvedi László és Tamás (Tomaschek) Lajos is a munkatársai közé tartozott. T , MAYER Imre (Kolozsvár, 1884. nov. 4. - Pozsony, 1961. okt. 11.): nyelvész. Kolozsvárott érettségizett, s 1907-ben ott szerzett tanári képesítést magyar-latin-német szakon. Szülővárosában, majd Po.-ban tanított a Felső Kereskedelmi Iskolában, ill. a későbbi Kereskedelmi Akadémián (1913-1945). Korábban is, de főleg a szlovák állam idején tevékenyen részt vett a kisebbségi magyar kult. életben: az SZMKE, a Toldy Kör, a CSMTIMT és más egyesületek tagja volt, s számos irod. és nyelvművelő előadást tartott. A Toldy Kör Füzeteinek két számában ismertette Szlovákia neves magyar szülötteit; a kör évkönyveibe tört. tanulmányokat is írt. 1945-ben nyugdíjazták. 1950-től 1959-ig magyar nyelvtant adott elő a po.-i Pedagógiai Főiskola magyar tanszékén. A hazai magyar sajtó nyelvéről és nyelvművelési kérdésekről számos cikket publikált az Új Szóban, a Fáklyában és az ISZ-ben. Az 50-es években több alap- és középiskolai nyelvtankönyvet írt. M: Szlovákia neves magyar szülöttei 1-2. 1942; Bevezetés a nyelvtudományba (Orbán Gáborral), 1956. Ir.: Sas Andor: Mayer Imre emlékére, ISZ 1961/6. Cs. S. MAYER Judit (Pozsony, 1923. júl. 14.): szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett 1941-ben; egyetemi tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-án kezdte, s a po.-i Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be 1960-ban. Évekig tisztviselő, majd 1954-től a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967-töl 1969-ig a Tatran Kiadó 279