Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar Vidék zért a mezőgazdasági jellegű írások dominál­tak. Az Ismerjük meg Szlovenszkót c. rovat­ban főleg Tichy Kálmán és Manga János nép­rajzi cikkei találhatók. Az SZMKE-központ és a körzeti titkárságok munkájáról, az országos közgyűlésekről és a helyi szervezetek kiemel­kedőbb teljesítményeiről a Szervezeti Hírek rovat adott folyamatos tájékoztatást. Ir.: Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789-1989, Tatabánya 1994. T. L. Magyar Vidék: regionális kult. és társad, heti­lap. 1932. dec. 31-től 1933. ápr. 15-ig 15 száma jelent meg Po.-ban, Császár István szerkeszté­sében. Alcíme szerint „Nyugat- és Dél-Szlo­venszkó magyar lakossága részére" készült. T. L. Mai Lap(1999): független napilap. Indulása­kor hetente kétszer, a 30. számtól naponta je­lent meg, a Nový Trhák/ Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirág-életű próbálkozás egy bulvárlap magyar nyelvű „honosítására". A Horizont Slovakia Ertékpapírforgalmazó Rt. adta ki. Vezetője: Somogyi Szilárd igazgató­helyettes. Föszerk.: Silvia Pache-rová. A ma­gyar mutáció szerk. D. Kovács József. F. Z. MAJOR Dezső (?, 1886. - ?): újságíró, író. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsa­ként jött Csehszlovákiába, s néhány évig Po.­ban élt. Mérkőzések c. drámáját 1922-ben mu­tatta be Faragó Ödön színtársulata. Újsághírek szerint később külföldön működött színmüvek és filmek segédrendezőjeként. T. L. MAKK —» Magyar Akadémikusok Keresz­tény Köre MALÉTER István (Pécs, 1870. ápr. 17. ­Eperjes, 1933. dec. 16.): publicista, tanul­mányíró. Maiéter Pál apja. Francia eredetű családjának ősei a 16. század végének huge­nottaüldözései idején menekültek Mo.-ra, a család leszármazottai 300 éven át aktívan részt vettek Gömör és Szepes megye közéleté­ben. A po.-i ev. líceumban érettségizett, jogi tanulmányait Pécsett és Kassán végezte. 1908-1910-ben a kultuszminisztérium ajánló levelével bejegyzett rendes hallgatóként pol., közgazd., szociológiai, filozófiai és pszicholó­giai előadásokat hallgatott a párizsi, londoni, berlini, bécsi egyetemeken. 1910-től az eperje­si ev. kollégium jogakadémiáján politikát, köz­jogot és nemzetközi jogot tanított, 1916-1917­ben e kollégium igazgatója volt. A pol. életben is részt vett. Az Ady által is népszerűsített, Jászi Oszkárral és Károlyi Mihállyal pol. kap­csolatot tartó Justh Gyula függetlenségi pártjá­nak a híve, s a mo.-i nemzetiségek törekvései­nek támogatója volt. Az 1918-as államfordulat után a kassai jogakadémián tanított, 1922-ben nyugdíjazták. - 1918 előtt Jászi lapjában, a Huszadik Században publikált, legjelentősebb tanulmányai A magyar történelmi osztályok és a nemzeti eszme (1911) és A választói reform (1912) címen jelentek meg. 1912-ben könyvet is kiadott. A 20-as években a Kassai Naplóba írt. A 30-as évek elején tagja lett az akkor ala­kult Masaryk Akadémia tud. osztályának, s fő­szerkesztője az intézmény hosszasan tervezett negyedéves szemléjének, a Magyar Figyelő­nek. 1933 nyarán a prágai Csehszlovák Ki­sebbségkutató Intézetben A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban címmel előadást tartott, s azt a Magyar Figye­lő 1. száma közölte. Ekkor történt az a kurió­zus eset, hogy a csszl. hatóságok az államel­nök adományából fenntartott lapot elkoboz­ták: az ok a főszerkesztő Maiéter kemény ki­sebbségi helyzetelemzése és Szalatnai Rezső hasonló hangú irod. fejlődésképe (Irodalmi menetrend Szlovenszkórí) volt. M.: Az athéni demokrácia, tan., Kassa 1912; A ma­gyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztár­saságban. = Magyarok Csehszlovákiában 1918­1938. Bp. 1938; Vagyunk és leszünk. = A szlo­venszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945, 1993. Ir.: Szalatnai Rezső: M. I. 1870-1933, MF 1934/1-2; Turczel Lajos: Emlékezés Maiéter Ist­vánra, az 1956-os mártírnak, Maiéter Pálnak édes­apjára, Szabad Újság 1996. júl. 3. MALÚCHOVÁ Petra Macsovszky Péter 276

Next

/
Thumbnails
Contents