Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar egyetemi intézmények Prágában szont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. Miután a ped. főiskolát mint feleslegeset megszüntették (1959), a magyar tanszékről Sas Andor és Turczel Lajos az egyetemre kerültek, Mayer Imrét nyugdíjazták, a ped. felső iskola magyar tanszéke, Dobos Lászlóval, Csanda Sándorral és Pesthy Máriával, helyben maradt. A ped. felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. - Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött (Garaj Lajos, Jaroslava Pašiaková, Sima Ferenc és Turczel Lajos). Sas elhalálozása (1962) után Turczel lett a tanszékvezető, s a tanszék két taggal, Jakab Istvánnal és Zeman Lászlóval bővült. 1975 után a tanszék vezetésében Csanda Sándor, Fónod Zoltán, Zalabai Zsigmond, Jakab István és Rudolf Chmel váltották egymást. 1992 márc.-ban tud. kutató részleg (Oddelenie vedeckého výskumu) alakult, ám ez 1993 folyamán megszűnt, s tagjai besorolódtak az oktatásba. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. 1995 végén - több nyugdíjba vonulás (Turczel, Sima, Zeman, Pašiaková, Jakab), egy önkéntes kilépés (Szabómihály Gizella) s új tagok belépése után - a tanszék belső személyi állománya a következő volt: Rudolf Chmel tanszékvezető docens, Fónod Zoltán docens, Garaj Lajos docens, Mészáros András docens, Zalabai Zsigmond, Tőzsér Árpád, Lanstyák István, Dusik Anikó, Simon Szabolcs, Misád Katalin és Hushegyi Gábor adjunktusok. Hurka Katalin asszisztens és Zuzana Drábeková szakelőadó. - 1951-től a következő mo.-i vendégtanárok működtek: Kovács István, Derne László, Kázmér Miklós, Käfer István, Gimesi István, Benkő László, Mokány Sándor, Bencze Lóránt és Szabó József. Finnországból 1988 óta érkeznek lektorok: Marja Seilonen, Virpi Hanhikoski. - 2004-ben a tanszék állománya a következő: Dusik Anikó tanszékvezető docens, Mészáros András egyetemi tanár, Lanstyák István docens, Grendel Lajos, Misád Katalin, Hurka Katalin, Simon Szabolcs, Csehy Zoltán adjunktusok, Hushegyi Gábor művészettörténész, Hizsnyai Ildikó tud. munkatárs. Mo.-i vendégtanár: Vörös Ottó docens, Zuzana Drábeková külső oktató. T. L. Magyar egyetemi intézmények Prágában: a Károly Egyetemen 1883-ban alakult Magyar Szeminárium, s ebben a magyarnak mint idegen nyelvnek a lektora a gyermek- és iljúkorát Mo.-on töltő František Brábek lett; 1924-ig az 1918-as államfordulat után is a helyén maradt. 1924-től a magyar önálló filológiai szakká lett, s oktatója a docenssé kinevezett és 1930-ban finnugor nyelvészetből professzorrá habilitált Pavel Bújnák volt. Halála (1933) után Vladimír Skal ička lett az oktató, aki cseh szakos egyetemi tanulmányai idején a magyarra is beiratkozott, s 1938-ban finnugor nyelvészetből habilitált; a nyelvészeti hungarológia területén kiváló műveket írt {Zur ungarischen Grammatik, A magyar tipológiája stb.). - 1950-ben Skal ička újította fel a magyar filológiai szakot, mely kezdetben a bohem isztika, 1952-1995 között pedig más intézetek (szlavisztikai tanszék, általános nyelvtudományi és fonetikai tanszék, általános nyelvtudományi és finnugrisztikai intézet) kebelében működött. A felújított szak első oktatói közül nyugdíjazásáig itt dolgozott Rákos Péter és Bredár Gyula, Blaskovics József 1959-ben átment a turkológiára. 1990-ben Rákos Péter vezetésével jött létre a szak oktatási részlegével párhuzamosan működő Středisko maďarských štúdií (Magyar Tanulmányi Központ). - A szak hallgatói zömükben csehek vagy szlovákok, az oktatás ennek megfelelően kezdetben csehül folyt. A szak fő érdeme, hogy nagymértékben gazdagította a cseh hungarológiát. Az első bizonyság - Rákos Péter széles körben kibontakozó tud. tevékenysége s a magyar irodalom gyors ütemben növekvő fordítása mellett - a Rákos szerkesztette cseh nyelvű magyar irod. lexikon {Slovník spisovatelů - Maďarsko, Praha 1971) volt, melynek kidolgozásában Rákos, Bredár, Turczel Lajos és az Anna Drábiková álnevet használó Zuzana Adamová mellett a prágai magyar tanszék négy neveltje (J. Pašiaková, R. Pražák, Hana Prokopcová és Božena Somogyiová) vett részt. A tanszék Csehország és Szlovákia szétválása után is működik, 1995 végén a személyi állománya a következő volt: Mészáros János, Gál Jenő és Eöry Vilma vendégtanár. Előző mo.-i vendégtanárai: Pölöskeiné Varga Rózsa, Heé Veronika, Rudnai Gábor, Magyar György, Juhász József, Mokány Sán244
