Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

LUKÁČ, Emii Boleslav 1975 júl. végéig ismét a lap főszerkesztője volt. - 1949-től rövid megszakításokkal haláláig a Csemadok országos elnöke. 1953-tól a Csehszlovák Kommunista Pártban országos választmányi tag, funkciókat tölt be. 1960-tól nemzetgyűlési képviselő. 1976 után a Szlovák Képzőművészek Szövetségének elnöke. Mindemellett nem hagyta abba képzőművészeti munkásságát. 1960-ban elnyerte a Munka Érdemrendet, 1973-ban a Győzelmes Február Érdemrendet, 1975-ben az Érdemes Művész címet, 1978-ban a Klement Gottwald Állami Díjat, 1980-ban a Nemzeti Művész címet, majd Magyarországon a Rubinokkal Ékesített Zászlórendet. M.: Emlékezés, grafikai album. Bp. 1946; Dózsovi vojaci - Salva v Košútoch (Dózsa katonái - Kosúti sortűz), grafikai album, 1973; Ez a háború, grafikai album, 1981. Ir.: Brogyányi Kálmán: A Sz.U.M. pozsonyi kiállítása, Forum 1937; Pogány O. G.: A magyar művészet forradalmárai, Bp. 1948; Szíj Rezső: L. Gy., Po.-Bp. 1972; Farkas Veronika: Tűzzel-vassal. Lőrincz Gyula grafikái, katalógus bevezető, Rimaszombat 1976; L. Saučin: L. Gy., 1981; L. Gály Olga: Ördöglakat. Lőrincz Gyula iljúsága, Po. 1990; Orbanová lrena-Kontárová Judita: , personálna bibliografia, Dudvážska knižnica, Galanta 1996. K. K. K. LŐRINCZ Gyuláné Gály Olga, L. LŐRINCZ Zsuzsa (Pozsony, 1954. febr. 19.): festőművész, grafikus, illusztrátor. 19711973-ban Szőnyi István zebegényi Nyári Szabadiskoláját látogatta, 1973-1979-ben E. Zmeták, M. Polák, J. Turek és Dúdor István vezetésével képezte magát. 1979-1985-ben L. Cepelák és J. Pospíšil osztályában elvégezte a prágai Szépművészeti Akadémia grafika szakát, 1990 után a komáromi, majd a po.-i magyar gimnáziumban tanított esztétikát és művészettörténetet. 1995-től Prágában él. Szabad szellemű művészetének mondanivalója a természet, a táj lírai átérzésében gyökerezik, de műveiben elevenen él a város sajátos poézise is. Illusztrációi a Prágai Tükör, az ÚSZ, a Remény s a Csallóköz c. lapokban jelennek meg. M.: (illusztrációk) Vajkai Miklós: A szélember kenyere, Po. 1988; Hans Christian Andersen: Der Tannenbaum/Smrek, Po. 1993; Mark Twain: Taming a bicycle/

Ako som krotil bicykel, uo. 1993; Cséfalvay Ildikó: Az én Prágám, 1999; Papp Imre: LUDWIG Aurél (Pozsony, 1905. ? - Chicago [USA], 1981. márc. 24.): publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vez. tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol ref. lelkészként működött, s az Amerikai Magyar Ker. Lelkészegyesület elnöke is volt. - 1945 előtt a magyar ellenzéki pártok sajtójában publikált, főleg a kisebbségi iskolaüggyel foglalkozott. Ebben a témakörben számos előadást is tartott, többek között a lévai jkt 1936-37-es előadássorozatában. Értékelői szerint elhalásra ítélt magyar népiskolákat mentett meg, s újak létrejöttét harcolta ki. M.: A szlovenszkói magyar iskola helyzete. = Kisebbségi problémák, Léva 1937. T. L. LUKÁČ, Emil Boleslav (Hodruša-Hámre, 1900. 11. 1. - Pozsony, 1979. 9. 14): szlovák költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező. Teológiát és bölcsészetet tanult Pozsonyban, Párizsban és Lipcsében. Pappá szentelése Vitán több helyen lelkészkedik, majd tanár és szerkesztő. 1934-ben Ady a dekadencia (Ady és a dekadencia) c. tanulmányáért bölcsészdoktorrá avatják. 1936-39 között országyülési képviselő. Egész sor irodalmi lapnak volt a szerkesztője, legjelentősebb közülük talán az általa alapított Tvorba (Alkotás, 1941-44). 1947-50 között a pozsonyi Comenius Tudományegyetemen magyar irodalmat ad elő. Költőként 1922-ben debütál Spoveď (Gyónás) c. kötetével, 1926-ban vallásos verseit jelenteti meg kötetben, de a legtöbbet idézett verseit az 1967-ben megjelent Oda na poslednú a prvú (Oda az utolsóhoz és elsőhöz; ilyen címmel 1973-ban magyar válogatása is megjelent) c. könyve tartalmazza. Az 50-es, 60-as és 70-es 235