Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Könyvkiadás (1932-1992), Kiss Sándor (1935), Schnitzer Tivadar (1933). Jaksics Ferenc (1937) tanára Chovan volt, Kopócs Tibor és Varga Lajos pedig az eperjesi Tanárképző Főiskolát végezte el. Munkásságuk hatással volt a hazai folyóiratok, gyereklapok és a könyvillusztrációk színvonalára. A következő nemzedékhez tartozik Štefúnkóné Szabó Erzsébet (1942) és Turcsan László (1946). A 80-as években újabb generáció jelentkezik: a prágai Képzőművészeti Akadémián grafika szakon végzett Lőrincz Zsuzsa (1954), ugyancsak Prágában, az Iparművészeti Főiskola illusztráció és alkalmazott grafika szakán szerezte diplomáját Horváth-Šmídová Klára (1956). Dolán György (1952), Fodor Kata (1959) és Nagy Zoltán (1961) a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán szerezték képesítésüket. Rajtuk kívül készítettek könyvillusztrációkat a képzőművészet más ágazataiban tevékenykedő képzőművészek is, például Balázsy Géza (1959), Janiga József (1946-2004) és Szkukálek Lajos (1957). 1991 után több magánkiadó kezdte meg működését. Az első években úgy látszott, hogy ez a folyamat jó hatással lesz a könyvillusztrálás jellegére, szerepére és mennyiségére is. Az üzleti szellem hatása azonban nem sokáig váratott magára. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága 1992-ben rendezte meg először Az illusztrált könyv című kiállítását Dunaszerdahelyen. Ez a seregszemle felszínre hozta a szakma problémáit és buktatóit is. Az illusztráció jelenleg csupán csekély számú gyermekkönyvben jelenik meg - az illusztrált verseskönyv szinte eltűnt. A számítógépes szerkesztés miatt a kiadók nem alkalmaznak hivatásos képszerkesztőket, a könyvek művészi megtervezését, kivitelezését az egysíkúság és uniformizálódás fenyegeti, ugyanakkor kiváló illusztrátoraink és grafikusaink képességei kihasználatlanok. A ritka kivételek közé tartozik egyik legjobb illusztrátorunk, a Budapesten végzett Németh Ilona (1963), aki az utóbbi évtizedben több könyvet is illusztrált (Simkó Tibor: Tikiriki-takarak, 1991, Barak László: Időbolt, 2000). - A 90-es évek közepén további fiatal grafikus-illusztrátorok kezdték meg működésüket: Rácz Noémi (1972), Lukács Zsolt (1972) és Szabó Ottó (1965). - A szlovákiai magyar könyvillusztráció részletes feldolgozása és művészettörténeti értékelése további kutatásra és feldolgozásra vár. Ir.: Kubíčková Klára: Kisgaléria, 1977; Turczel Lajos: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918-1945 között. = T. L. Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára, Dsz. 1995; Hushegyi Gábor: Magyar könyvillusztráció és könyvillusztrátorok Cseh/Szlovákiában 1918-1945 között (bibliográfia). = Az elsüllyedt jelek. A 20. századi magyar könyvillusztráció Magyarország határain kívül, Bp. 2003; Vesztróczy Éva: A könyvillusztráció a szlovákiai magyar könyvkiadásban 1949-2000 (bibliográfia). Az illusztrált könyv c. biennálé katalógusai, Dsz., 1992, 1996, 2000, 2002, Könyvkiadás 1918-1945: a csehszlovákiai magyar könyvkiadás a két vh. között nem volt rendszeres, s a piaci kereslethez alkalmazkodó könyvárak aránytalanul magasak voltak, főként azért, mert kisszámú olvasóközönség számára, alacsony példányszámban jelentek meg. A legtöbb könyvet a szerzője saját költségén adta ki, s gyűjtőívek, ügynökök, ismerősök segítségével terjesztette. Ezek jó része műkedvelő vagy helyi érdekű kiadvány volt, s az ügyeskedő szerzők az átlagolvasó ízlését kiszolgálva néha jelentős népszerűséget értek el. A lapok többsége alkalmilag könyvet is adott ki számos városban, amit megkönnyített, hogy gyakran az újságokban kinyomott szedést (betűanyagot) használták fel a könyvhöz. Több könyv ezért keskeny, újsághasábokra emlékeztető formátumban került kiadásra, s a lapok különnyomatának is tekinthető (pl. Fülöp Zsigmond könyve a Jókai Egyesületről a Komáromi Lapokban, Sas Andor Riedl Szendéről szóló monográfiája pedig a Magyar Újságban megjelent tanulmányból készült). A kassai Renaissance Könyvtár ilyen módon egy olcsó elbeszélés- és versgyűjtemény-sorozatot adott ki a Kassai Naplóban megjelent írásokból (többek között Kaczér Illés Dr. Hulla, Jarnó József Önarckép, Darkó István A legnagyobb úr c. könyvét). - Néhány könyvet, füzetet a kommunista lapok és irodalmi folyóiratok is kiadtak, általában belső munkatársaik írásait. Néha egy-egy bp.-i kiadó is vállalkozott szlovákiai magyar könyv kiadására, jórészt szemé216