Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Könyvkiadás 1918-1945 lyes ismeretség, pártfogás alapján. - A rendszeresebb magyar könyvkiadás a kassai Kazinczy Társaság kezdeményezésére indult meg a berlini Voggenreiter Verlag magyar osztályán. Több ismert írónk sikeres könyve jelent itt meg, pl. Ölvedi László: A bányász éneke; Mécs László: Rabszolgák énekelnek; Egri Viktor: Pierre találkozása; Darkó István: Zúzmara. A kiadást a berlini egyetem akkori magyar lektora, Farkas Gyula irányította. 1927-ben Sziklay Ferenc Kassán megszervezte a Kazinczy Társaság kiadóvállalatát, amely a berlini kiadás folytatását és továbbfejlesztését szolgálta. Állandó előfizetőkre támaszkodva megalakította a Kazinczy Könyvbarátainak Egyesületét, amely évente hat kötetet adott ki, zömmel szlovákiai magyar, részben mo.-i és erdélyi írók alkotásait. Mivel a kiadóban a jobboldali magyar pártok befolyása és támogatása érvényesült, baloldali vagy szocialista szellemű művek itt nem jelentek meg, de számos polgári humanista író (Darkó István, Győry Dezső, Egri Viktor, Jarnó József, Sebesi Ernő stb.) művét adták ki. 1933-ban a kiadó, Vécsey Zoltán regényének elkobzása következtében, anyagi válságba került, s székhelyét Tornaijára áttéve, kisebb szünetekkel 1938-ig folytatta tevékenységét. A műveket átlagosan 2000 példányban adták ki. Itt jelent meg a legtöbb (kb. 60) csehszlovákiai magyar irod. alkotás, Mo.-ról pedig a népi írók (Féja Géza, Szabó Pál) néhány műve. - Több polgári szellemiségű magyar és szlovák könyv jelent meg az eperjesi Globus nyomdához tartozó Pallas Kiadó és Könyvkereskedés gondozásában. A főként marxista szellemű lapkiadással foglalkozó vállalkozás adta ki a DAV-ot, a Szovjetföldet, Az Útat s Fábry Zoltán és a davisták első könyveit. A nyomda melletti könyvkiadást Albin Schein-Babej irányította (Az Út Könyvtára). - A mo.-i kiadók közül a Franklin Társulat adott ki 1935-ben egy tízkötetes szlovákiai magyar könyvsorozatot, amelyben akkori legjobb elbeszélőink, regényíróink alkotásai találhatók meg. A kiadó megjelölése néha csupán névleges volt, a szükséges anyagi támogatást a nemzeti szellemű kiadványokhoz a magyar, az aktivistákhoz pedig a csehszlovák kormánykörök nyújtották. Az előbbiek (Gömöry János és mások visszaemlékezése szerint) főként a Kazinczy Kiadót támogatták, az utóbbiak pedig az Eugen Prager Könyvkiadót. A pesti születésű Prager Jenő a Magyar Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol 1930-tól német nyelvű könyveket adott ki. Mivel az ausztriai könyvek behozatalát a csehszl. hatóságok engedélyezték (a mo.-iákét tiltották), néhány magyar könyvet is megjelentetett, s azokat (hasonlóan a bécsi magyar emigránsok lapjaihoz) főként a szlovákiai magyar olvasók között terjesztették. Prager 1935-től Po.-ban, majd Prágában élt, itt adta ki magyar és részben német nyelvű könyveit, melyeknek jó részét emigráns magyar írók írták vagy fordították. A kormányköröket megnyerő szándékára jellemző, hogy kiadta vezető csehszl. politikusok (Masaryk öt kötetben, Beneš, Hodža, I. Dérer) írásait, de megjelentetett értékes külföldi és cseh, szlovák alkotásokat is: Čapek, Ehrenburg, Solohov, Dos Passos, E. E. Kisch, Olbracht, Vančura, Milo Urban stb. müveit. Magyar eredetit csak kivételesen adott ki (Révész Béla, Sándor Ernő, Bodnár István). Számos népszerű külföldi kommunista vagy polgári baloldali szellemű alkotás Pragernál jelent meg először magyar fordításban, s ezek - illegális úton - Mo.-ra is eljutottak. - Mindössze öt, de átlagon felüli könyvet tudott kiadni (1928) a Barta Lajos szervezte po.-i írók Kiadóvállalata (IKVA): Barta Lajos, Egri Viktor, Szucsich Mária, Sándor Imre regényeit és Mihályi Ödön verseskötetét. - 1937-ben Tamás Mihály vezetésével alakult Po.-ban a Tátra Lap- és Könyvkiadó, amely színvonalas vállalkozásnak ígérkezett. Kiadványai közül a legnevezetesebb a Tátra Almanach - Szlovenszkói városképek (Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse). - Kísérletet tett a szervezett könyvkiadásra a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság is, de a tervezett 12 műből csak hatot tudott kiadni: Sellyei József, Morvay Gyula, Ilku Pál, Szucsich Mária, Kaczér Illés, Szabó Béla és Martin Kukučín (Farkas István fordította) könyveit. - A második vh. alatt kevés magyar könyv jelent meg Szlovákiában. Ezek főként a már előbb is működő nyitrai Híd kiadványai. Ir.: Sándor László: A csehszlovákiai magyar könyvkiadás, K 1937, 1073.; Alapy Gyula: Kisebb217
